-Nos, mindenki rám figyel? Remek! Itt a tál, benne a cetlikkel. Ha egyet kihúztál, nem lehet visszadobni. Ő….ő…tesz kis táblákat- azzal az egyiket lerakta az asztalra. A táblán egy nagy egyes díszelgett, majd a másik kettőt az ebédlőasztalra és a hálószobaajtó elé rakta, majd leült egy székre.- Na, nem húztok?

-Mi van a táblákkal? Ezt valahogy elfelejtetted elmagyarázni boszorka- mondta Cordy flegmán.

-Jaj istenem! Ekkora fantáziahiányt! Ha kihúztál egy papírkát, ahhoz a táblához mész, amelyik a cetlire van írva- mondta kioktat hangon, nem kevés gyűlölettel Will.

Mindenki barátságtalanul méregette a tálat kellő távolságból, mintha valami halálos vírust terjesztene.

-Ki kezd?- nézett körbe Andrew.

-Te!- vágta rá mindenki.

Andrew először hápogott a megdöbbenéstől, majd durcás fejjel magában mindenféle átkot motyogva, enyhén remegő lábakkal elindult az asztal felé. Szintén remegő kézzel kiemelte a legfelső papírt, de rögtön vissza is dobta és beletúrt az aljába. A kezében maradt fecnit szétnyitotta és diadalittas arccal,- mint aki most győzte egymaga az egész Birodalmi hadsereget- elindult az ebédlőasztal felé, amelyen a „2” tábla pihent.

-Oké, nem olyan nagy cucc ez! Csak egy hülye papír!- mondta Xander vidáman. Jó hangulatát azonban meghazudtolta enyhén rémült arckifejezése. Azért elindult ő is a tál felé és azt a papírt, amit Andrew visszadobott, kihúzta, majd elballagott Andy mellé és belecsapott a fiú kitartott tenyerébe.

-Üdv öreg harcos!

-Beszarik!- pattant fel Anya a saját helyéről. Ő is kiemelt egy cetlit, de ő a hálószobaajtó előtti kis 3-as felé indult tovább.

-Én aztán nem!- kapta fel a fejét Cordélia. Ő is a 3as csapatba került legnagyobb csalódására- A 3 szar szám, az az abszulút vesztesek száma. Az 1. Az jó. Az nagyon király szám.

-Nem mentek mist ti?- nézett Will Rupertre és Danre.

-Lányoké az elsőbbség.

Will félrehúzta a száját, ő is megközelítette a tálat Taraval a háta mögött, majd egyszerre húztak. Willow mosolyogva indult el Xander felé, Tara viszont ott maradt az asztalnál az egyes tábla mellett.

Daniel vállat vont és felállt. Egyik kezét zsebre dugta és ott két ujját keresztbe téve szurkolt, hogy legyen mákja. Az lett. Ő is a kettes csapatba került. Ő is belecsapott Xander kezébe és rákacsintott Willre. Dant Rupert követte. Nem igazán izgatta a dolog, de mikor meglátta, hogy Anya és Cordélia csapattársa lesz enyhén lemondóan sóhajtott és elkáromkodta magát.

-Oké, oké! Most én jövök!- emelte fel zacskós kezeit Clem. Miután megnézte a papírkját lehuppant Tara mellé és kicsit idétlenül a lányra vigyorgott.

-Nehogy már egy démon bátrabb legyen nálam- motyogta az orra alá Faith. Majd ő is leült Tara mellé a kis cetlijével.

-Menjek vagy mész?- mosolygott Angel.

-Megyek- állt fel Buffy és alig észrevehetően végigsimított Angel arcán.

Mikor a hálószobák felé vette az irányt, Rupert megkönnyebbült arcára lett figyelmes. Buffyt Angel követte a sorban, aki húzás után leült Faith mellé, aki érdeklődve tekintett a vámpírra.

-Már csak egy cetli maradt ki- pillantott bele a kosárba Tara.

-Csak nem gondoljátok komolyan, hogy így fogok nekik pattogni?!?!- hallatszott a felháborodott hang a kanapéból.

-De! Megírták a levélben, hogy aki nem vesz részt a játékban azt kizárják az egész versenyből!

-Véres Pokol! Nézze már meg valaki, hogy hova fogom elszerencsétlenkedni magam!- mondta megadóan Spike. Faith kiemelte a tálból az egyedül árválkodó papírkát és mikor kinyitotta kárörvendő fejjel kijelentette.

-Egy bazi nagy hármas.

-Szuper! Kik vannak ott?- Spike megpróbált abba az irányba pillantatni, kevés sikerrel.

-Én nem leszek egy csapatba ezzel a nyöszögő ruhacsomó vámpírutánzattal!- mondta Anya és Buffy egyszerre, majd döbbenten egymásra néztek és elhallgattak.

-Köszönöm hölgyeim megértésüket- motyogta Spike, majd bealudt.