Willow, este, mikor már mindenki elaludt egy széket cipelt a pince felé. Leérve hatalmas csörömpöléssel felborított egy állványt, majd felrúgott egy dobozt, amiből ecsetek gurultak szét a földön. “Fenébe” - suttogta fogai közt szűrve a szót. Felállította az állványt s az ágy alól egy vásznat húzott elő. Gondosan ráterítette az állványra, majd néhány ecsetet és festéket vitt a székhez. Leült, és csak festett…

Néhány óra után az amúgy is koszos vásznon nem lett más mint két elmosódott folt. A boszorkány fáradtan sóhajtott, bedobálta az eszközöket az ágy alá és felment aludni.

Ez szinte így ment minden áldott este.

Egy este mégis kicsit más volt. Will nem kelt fel, teljesen kimerült az éjszakázásoktól, s a többiekkel együtt aludt.

-Héh… kisboszorka… - egy kedves hang úszott a levegőben, és egy lágy kéz simogatta az arcát. Lassan kinyitotta a szemét, s fáradtan nézett maga elé. A másik alak csak mosolygott, nem szólalt meg. Kék pulóvert viselt, s szőke haja a vállára “hullott”.

-Tara - szólalt meg végre Willow.

A szőke lány megfogta barátnője kezét és a pince felé húzta. Vásznat tett az állványra, majd az ágyra ült.

-Lehetek a modelled? - kérdezte kacéran mosolyogva Willre.

-Én… ö… én nem… nem tudok festeni… - habogta.

-Ha nincsen akit lefess, akkor nem is fog menni! - mondta kicsit szemrehányóan.

Willow leült s ecsetet vett a kezébe. Nézte Tara-t egy ideig, aztán festeni kezdett, de szinte le sem vette a szemét halott szerelméről.

Néhány óra után letette az ecsetet.

-Kész… - végre ránézett a vászonra, amin ezúttal Tara szinte tökéletes mása volt. Barátnője felé fordította.

- Ez gyönyörű…

Tara Will mögé lépett.

-Gyönyörű mint te! - mondta a vörös hajú boszorkány.

-És ahogyan te is…

Willow megfordult, s lassan közeledett Tara-hoz , lehunyta a szemét. Ajkuk épphogy csak összeért Tara elbúcsúzott:

-Viszlát… - köddé vált.

-Will!! Will?! - hallatszott By kiabálása. A boszorkány kinyitotta a szemét, a pincében ébredt.

-A pincében vagyok - kiáltott fel.

Buffy Dawnnal együtt sietett le.

-Will! - szólalt meg Buffy megkönnyebbülten, s átölelte barátnőjét. - Azt hittem valami… valami bajod esett!

-Olyan csodálatos álmom volt - mosolygott kábán Buffyra - Itt volt Tara… és…

-Willow… - Dawn megfordította a festőállványt, amelyről Tara képmása mosolygott rá. Olyan volt… akárcsak az álomban…