Anya és Xander némán álltak egy kisállat kereskedés előtt. Egy nyulat néztek, illetve Xander nézte, Anya átkokat szórt rá halkan.

-         A húsvét egy buta ünnep, egy buta, buta ünnep, egy buta, buta, buta ünnep egy…

-         Hagyd abba! Dawn nyulat kért húsvétra, hát mi veszünk egy nyulat! Buffy megkért rá…

-         Tudtad, hogy ezzel, hogy veszünk egy nyuszikát, egy régi ünnepet támogatunk – elgondolkozott, most találja ki az egészet – egy gonosz termékenység istennek áldozunk, aki majd pusztulást hoz a földre, ha elég nyuszit veszünk – bólogatott a hülyeségéhez és hozzátette – bizony ám!

-         Szívem, maradj csendben, és várj meg itt. – Xander bement, és egy kartondobozzal jött ki, amiben egy édes fehér szőrpamacs ette a káposztát. Anya rá sem nézett, mikor beültek a kocsiba a hátsó ülésre került, az exdémon újra beszélni kezdett (bár ne tette volna)

-         Nem lehetne, hogy itt hagyjuk, szabaddá tesszük, hogy úgy éljen, mint a vadtársai…

-         Te kiraknád itt a főút közepén…

-         Ki hát – megköszörülte a torkát, és kenetteljes hangon folytatta – de csak hogy szabad legyen!

-         Hátra ültetlek mellé, ha nem maradsz csendben. – Xander vezetés közben hátranyúlt és gügyögni kezdett a dögnek. Mikor beértek a házba, mindenki megrohamozta a kartondobozt. Willow kivette, és ölelgetni kezdte, Buffy elvette tőle, és puszit nyomott az orrára, mikor Dawnhoz került, körtáncot lejtett vele. Giles és Spike félénken mentek oda hozzá, de 10 percen belül, ők is szorongatták, csókolgatták a szőrös kis négylábút. Anya mérgesen fújt rájuk, és felment a szobába. Kicsit később egy fejszével a kezében a város felé menetelő Xander vette észre, lefutott:

-         Mi van veled?

-         Káposzta, káposztára van szükség…

-         Azt nem fejszével szedik.

-         Fejszezöldséges fej bum, utána hozni sok káposzta.

-         Úristen! Hipnotizált benneteket! Ne menj tovább – Xander a feje fölé emelte a baltát – jó csak vicceltem – és engedte az útjára, mit számít a zöldséges, ha ő életben marad. Bement a házba, egy karosszékben ült a nyúl, mellette szárított fű, Willow és Buffy playboynyuszi jelmezbe kiszolgálta. Hoztak friss vizet, bekapcsolták a tévében a Tapsi Hapsit, és minden kívánságot lestek. Giles és Spike két hatalmas levéllel legyezték, bár néha engedték bele-bele harapni a zöldségekbe. Dawn egy hatalmas konyhakéssel jelent meg, értelmetlen tekintet, és félelmetes szavak jellemezték:

-         Az árulót meg kell ölni, meg kell ölni Anyat…

-         Ne, én nem vagyok áruló, én szeretem a nyulakat, és undorodó mozdulattal megsimogatta a nyulat, aki megszólalt:

-         Dehogynem vagy áruló, nem szereted a nyuszikákat, áruló, áruló – mindenki elindult Anya felé, Áruló, Áruló skandálással, már bezárták a kört Anya körül, mikor felüvöltött:

-         Imádom a nyulakat, hagyjatok békén!

-         Mi van szívem? Te a nyulakat? – Xander nevetett a kocsi vezető ülésén, Anya félálomban fogta csak fel, nem kell félni a fejszés férjjelölttől. Békében autóztak tovább, Anya hozta be a kartondobozt, egyszer csak egy hangot hall a nyúltól

-         Áruló!