-Hol vannak az Ygaly démonok?-kérdezte Buffy Spike-ot,aki fejét
lehajtva mosolyogva mondta.
-Nincsenek. De tudni akarom ,mi folyik itt. Szóval.-a lányt a mellettük álló
vastag törzsű fához nyomta-Azt akarod,hogy megcsókoljalak?-hangja
mélyen csengett, kezével kisimított egy szőke tincset a lány arcából.
-Ez minden vágyam...-súgta a lány,majd szinte magához térve
jelentette ki-Nem....nem...miket beszélek??Én nem....
Spike közelebb hajolt a lány arcához, ajkai majdnem súrolták a  száját,
érezte Buffy szívének heves dobogását.
-Azt akarod, hogy itt hagyjalak, hogy ne érjek hozzád?
-Nem.

A házban folyt a tanácskozás, rájöttek, hogy a titok kulcsa a tó, ahol
mindannyian fürödtek a kirándulás alkalmával. Giles már hallott
ilyesmiről más örzőktől, így tudta hol és mit kell keresnie.
-Megvan-jelentette ki.-Ez egy tó, ami alkalmanként jelenik meg és csak
rövid időre, aztán nyoma sem marad. Lélek-tónak hívják. Egyfajta átkot
szór azokra ,akik megfürdenek benne. Tudjátok, az embernek van egy
másik énje, ami olyan vágyait, tulajdonságait hordozza, amiket
általában mindenki kordában tart akaratlanul is. És ez így van rendjén,
akkor van meg az egyensúly, ha ez az énünk mélyen bennünk van. Ez
az átok előhozza a másik énünket, vagyis a tiéteket, eleinte csak
hívószóra bújik elő. Ezért volt az, hogy ha kérdeztetek valamit
egymástól, akkor olyanokat válaszoltatok, amit normál helyzetben nem
mondtatok volna ki.

Spike és Buffy a fának dőlve nézték egymást, sokatmondó pillantásaik
többet árultak el ,mint bármilyen szerelmes szavak. Spike arcának
vonásai kisimultak, lassan hajolt a lány felé, szemei óvatosan csukódtak
le, izzott a levegő kettejük közt .Édes lassúsággal, mámoros vággyal
ízlelték egymás ajkait.

A házban még mindig Giles beszélt.
-Tehát könnyebb a dolgunk, mint gondoltuk, leveszzük az átkot és kész.
Willow akár egyszerre is meg tudja csinálni. Willow-ról pedig ,majd
Dawn leveszi, mivel tudjuk ,hogy ettől az átoktól csak más szabadíthat
meg. Akkor megvárjuk Buffyt és kezdjük. Minél előbb túl vagytok
rajta ,annál jobb.

A csóktól részegülten kulcsolta át Buffy Spike nyakát, majd a fülébe
suttogta.
-Mennem kell.
-Ha most hazamész...ugye...ez soha...?
-Nem. soha nem ismétlődik meg. Haza megyek. A többiek biztos találnak
valami ellenszert és akkor...akkor ez soha többet nem fordul elő. -
mondta szomorúan Buffy.S kibontakozott a Spike öleléséből, de mikor
elment mellette ,az keze után kapott.
Buffy nem fordult meg így Spike a lány hátának beszélt.
-Nem akarom, hogy elmenj. -majd mikor a lány felé fordult nagyot nyelve
folytatta. -Maradj velem. Töltsd velem ezt az éjszakát.