Érintés

-Spike...Nem...maradnál velem? -kérdezte Buffy szomorú szemekkel
nézve a vámpírra.
Spike a lány felé fordult, meglepte a kérés, de rögtön bólintott, majd egy
keskeny kis heverőn helyet csinált magának, ám ekkor Buffy újra
megszólalt.
-Nem...Itt.- mutatott maga mellé az ágyra.- Magadhoz ölelnél?
Spike lassan nézett a lányra, egy percig gondolkozott. Vajon mit akar
tőle Bufy? Véres pokol, mégis mit akarna?! Akiket a világon a  legjobban
szeret megtagadták őt, elküldték, fájóbb sebet kapott, mint valaha.
Támaszra van szüksége, valakire, aki feltétel nélkül szereti. Jól van,
nincs visszaút, oda kell mennie, és magához ölelni a lányt, akkor is, ha
másnap Buffy rá sem néz ,akkor is, ha úgy fog fájni utána a válás, mint
még soha.
Odasétált az ágyhoz, óvatosan leereszkedett, kényelmesen hátradőlt,
majd a hozzábújó lányt egyik karjával magához vonta. Buffy belesimult
karjaiba, mindennél megnyugtatóbb volt ez az érintés, és mindennél
fontosabb. Szüksége volt Spike-ra.
Szavak nélkül nézték egymást az ágyon fekve, hallgatásuk mindennél
beszédesebb volt. Szemeik hosszasan meséltek magukról ,a múltról és
a jelenről, egy-egy pillantással kérdezték egymást: Ugye tudod...?Ugye
tudod, mit jelentesz nekem? Tudom...most már tudom, de te
tudod...tudod, hogy te vagy nekem a Minden?
Nem voltak titkaik, nem voltak érzéseik, amit áruló szívük elrejthetett
volna.
Buffy lassan becsukta szemeit, s Spike közelebb húzta magához, arcát
belesimította a szőke tincsekbe. Belecsókolt a lány hajába. Nem akarta
felébreszteni, csak lehelet-finom csók volt, de Spikenak le kellett
hunynia egy pillanatra a szemét, olyan érzések áradtak szét lelke
mélyén, amit soha nem érzett, egy percig azt hitte, ki se bír ennyi
boldogságot. Óvatos mozdulatokkal simogatta a lány haját, majd másik
karjával is magához ölelte.
Buffy szempillái megrebbentek, Spike még mindig gyengéden tartotta
karjaiban. Látszólag őt is elnyomta az álom. A lány sokáig nézte azt az
arcot, még soha nem figyelte meg így. Minden vonását mélyen
emlékezetébe véste, a szívébe égette. A széles arccsontja ,a lehunyt
szeme, a hosszú szempillái, amik mélykék szemeket takartak...a
szemöldöke. Az egyik szemöldökén apró vágásnyom, a lány óvatos
mozdulattal végighúzta ujját ezen a vágásnyomon, arcuk közben egész
közel került egymáshoz. Buffy ámulattal nézte ezt a heget, hogy
lehet ,hogy eddig még sosem tűnt fel neki? Közben Spike is kinyitotta
szemeit, apró könnycseppek gyűltek össze pilláin, hiába próbálta, nem
tudott ennyi szerelmet elviselni, szíve csordultig telt, és a könnyekkel
tört magának utat.
Buffy tenyerével becsukta Spike szemét , a sajátját is behunyta, ajkaik
puha csókban találkoztak, mindketten halkan sírtak és ölelték egymást.
Ennyi jutott nekik. Egy éjszaka távol a világtól és pár érintés.