A lány elérkezettnek látta az időt, hogy elinduljon a temetőbe egy kis vadászatra. Felnyitotta táskáját és kivett belőle egy karót és egy tőrt, melyet az övéhez csatolt. Egy határozott mozdulattal kinyitotta az ajtót és kilépett a sötétségbe. Felhúzta a szemöldökét, nagyot sóhajtott, majd elindult.

  Buffynak idegesen járt a szeme saját testén, mely igencsak más volt, mint a megszokott. Tudta, hogy csak Willow segíthet rajta, így hát elindult a temető kapuja felé, hogy elmenjen a varázsboltba, bár azt még nem tudta, hogy hogy fogja megmagyarázni nekik a dolgot. Útja során azonban kellemetlen meglepetés érte.

  -Á!Á!Á!Á!- hallatszódott a háta mögül egy női hang.- Hova? Hova?

  Buffy lassan megfordult és egy fiatal lány arca tárult a szeme elé. Dús fekete hajához, fekete szemek és kreol bőr társult. Termetre körülbelül akkora volt, mint Buffy. Megjelenése megnyerő volt és harcias. Tekintetében mintha tűz lobogott volna, és ezt az erőt, szinte sugározta magából.

  -Bocsi, nem tudom ki vagy, de erre most nincs időm. –magyarázta Buffy, de nem sejtette, hogy a lány semmit sem ért belőle, mert megszokott hangja helyett, érces démonnyelv hagyta el száját.- Tényleg sietek.

  -Gratulálok, kitüntetésben lehet részed. Te leszel az első, akit megölök, mióta idejöttem.

  A lány nem habozott tovább és nekiugrott Buffynak. Eldobta karóját és kirántotta a tőrt az övéből. Buffy felé suhintott a fegyverrel, de Buffy megállította, és kicsavarta a lány karját. De a lány se volt rest, és gyorsan reagált. Lefejelte a démonnak hitt Buffyt, és elrúgta magától. Megpördült saját tengelye körül és oldalba rúgta ellenfelét. Buffy kicsit megtántorodott, ám kevés volt ez neki ahhoz, hogy legyőzzék. Gyors ellentámadásba kezdett. Pár rúgás és ütés hagyta el testét, majd a földre rántotta az idegent. A lány megpróbálta lelökni magáról, de Buffy nem hagyta magát. Kicsavarta kezéből a tőrt, majd a lány nyakának szorította, aki erre felszisszent.

  -Nem tudom ki vagy, és nem tudom mit akarsz, de nekem mennem kell.- mondta Buffy, majd elrántotta a kést és leütötte a lányt. Lassan felállt, kicsit elgondolkozott, majd futásnak eredt.

  Szerencséjére nem találkozott emberekkel a varázsbolthoz vezető úton. Tudta, hogy nagyon rémisztő lehet a többiek számára, de azt is tudta, hogy lehet démonként már nincs túl sok ideje. Ha ez a lány nem felejti el, talán vadászni fog rá, és egyszer talán ő kerül ki győztesen.

  Legjobbnak látta, ha nem ront be a boltba, hanem bekopog, így talán nem tűnik majd olyan félelmetesnek. Így is tett.

  -Ki lehet az? És miért kopog valaki?- kérdezte Willow érdeklődve tekintve a többiekre.

  -Lehet nem kéne kinyitni.

  -Ha valami gonosz jött volna, nem kopogna. Kinyitom.

  Willow lassan az ajtóhoz lépett, és kitárta. Lélegzete elakadt, amikor meglátta az ajtóban álló démont.

  -Willow, ne ijedj meg! Én vagyok az Buffy.- Buffy Willow felé nyúlt, de a lány rémülten rácsapta az ajtót.

  -Egy démon az!- mondta idegesen a többieknek.

  -Hol van Buffy ilyenkor?- rázta a fejét Xander.

  -Mit csináljunk?- érdeklődött Willow.

  -Vajon miért nem jön be?- gondolkodott Giles.

  -Menjen ki és ezt lehetőleg ossza meg vele is, nem vagyunk még elég nagy bajban.- gúnyolódott Xander.

  Buffy tétlenül állt odakint, és nem tudta mi tévő legyen. Kis idő után nem volt más választása, csakhogy bemenjen. Megragadta a kilincset és benyitott, mire mindenki megrémült.

  -Tudom, hogy nem úgy nézek ki, de én vagyok az Buffy!- Buffy kezdte sejteni, hogy nem értik, különben máshogy reagáltak volna.

  -Giles!- Xander egy kardot dobott az őrzőnek, és a saját kezében is hagyott egyet. Két oldalról közelítették meg a betolakodót, aki egyre gyámoltalanabbnak tűnt.

  -Egy, kettő, három! –kiáltott fel Giles, mire mindketten megtámadták. Buffynak nem volt nagy kihívás, kivenni a kezükből a kardot és lefegyverezni őket. A két kardot a falba dobta olyan erősen, hogy azt majd csak ő tudja kihúzni, ha sikerül visszatérnie eredeti állapotába. Buffy nem akarta bántani őket, de nem tehetett mást. Megragadta Gilest és Xandert és egy kupacban ledobta őket a sarokba, majd elindult Dawn felé. Willow egyből Dawn elé ugrott és egy varázst kezdett el mormolni. Buffy hirtelen nehéznek és lassúnak érezte tagjait, míg végül összecsuklott és elaludt.

  -Na végre. Szép volt Willow.- dicsérte Xander.

  -Köszi, de siessünk, mert a varázs nem tart sokáig.

  Nem telt bele pár percbe és Buffy már lekötözve ült egy faszéken kicsit kábultan. Lassan felnyitotta szempilláit, és körül tekintett. A banda állt felette és csak arra várt, hogy felébredjen. Időközben Faith is megérkezett, aki gyanusan méregette a démont.

  -Hol lehet már Buffy?- idegeskedett Willow.

  -Nyugi Will, egy vadász legalább van velünk.- nyugtatgatta Xander.

  -Ki kéne deríteni, mit akarhatott ez a démon.- javasolta Dawn.

  -De mégis hogy?

  -Nincs valami varázslatod, amivel emberi nyelven fog tudni megszólalni?

  -Sajnos nem tudok ilyenről.

  -Akkor egyszerűen csak öljük meg!- javasolta Faith.- Most egy démonnal több vagy kevesebb…

  -Nem. Nem ölhetjük meg. Nem ellenséges szándékkal jött, akkor egyből megölt volna.- törölgette a szemüvegét Giles.

  Faith ötletét hallva, Buffyból mélyről jövő morgás tört ki, mely mindenkit megrémített. Buffy sem értette miért tette, hisz ha Faith helyében lett volna ő is ezt javasolta volna.

  -Legjobb lesz, ha utána nézünk a könyvekben.- javasolta Willow.

  -Oké, ti csak keresgéljetek. Én szemmel tartom a kis aranyost. –forgatta meg kezében tőrét Faith.

  Míg a többiek lázasan keresgéltek, addig Faith a démon előtt ült és élesen a szemébe nézett. Olyan ismerős volt neki ez a tekintett, de nem tulajdonított neki nagy jelentőséget. Mikor a többiek nem figyeltek, úgy döntött eljátszadozik vele egy kicsit.

  -Nem tudom milyen lény vagy, és azt se miért jöttél, de egy biztos, nem leszel még sokáig ezen a Földön. Meséltem már milyen életem volt ezelőtt? Nem, nem hiszem. Nos a lényeg annyi, hogy szerettem kínozni. Általában embereken próbálkoztam, de megváltoztam…- Faith közelhajolt áldozatához.- Most már csak démonokkal kísérletezem.

  Faith szavaira Buffy teljesen elvesztette a fejét és teste fölött az irányítást. Óriási üvöltött, és felpattant székéből. Nekirohant az egyik oszlopnak, amin széttörte a széket, lerázta magáról a köteleket, így szabaddá téve végtagjait.

  Faith egyből neki támadt, míg a többiek riadtan siettek a segítségére. Faith felemelte tőrét, és úgy rontott neki, de a démon megfogta a torkánál és a falnak vágta.

  -Faith! –kiáltott Willow, amikor látta, hogy Faith nem mozdul, majd odasietett hozzá. –Hol lehet már Buffy?- suttogta magában.

  Faith után Giles és Xander próbálta megállítani a fenevadot, de mind hiába. Dawn éppen az ajtó felé sietett, amikor a démon megragadta hátulról és a vállánál fogva felemelte a magasba. Mélyen egymás szemébe néztek, mire a démon letette Dawnt és elfutott. Dawn összecsuklott a megrökönyödéstől.

  -Buffy!