Ki�rve az utc�ra m�r nem l�ttam, hogy hol van, de tudtam merre kellett mennie. Futva elindultam abba az ir�nyba �s p�r sarok megt�tele ut�n meg is l�ttam egy kiv�telesen m�k�d� utcai l�mpa f�ny�ben.

-Spike! V�rj- ki�ltottam gondolkod�s n�lk�l ut�na.

Spike kicsit idegesnek l�tszott. Morcos arccal fel�m fordult �s nem �ppen kedves hangon felmordult.

-Mit akarsz m�r megint? Gyermek meg�rz�st nem v�llalok ma est�re! Vannak ann�l fontosabb dolgaim is- azzal h�tat ford�tott nekem, lez�rtnak tekintve a besz�lget�st. �n azonban nem hagytam magam. Megragadtam a karj�t �s visszar�ntotta magam el�. M�lyen belen�ztem a szemeibe, kezeim �s l�baim remegtek, de komoly arccal v�laszoltam neki.

-Nem. Besz�lni akarok veled……�s ez minden h�lye d�monnal vagy v�mp�rn�l fontosabb.- Spike arca megv�ltozott. Az eddig morcos, d�h�s �s t�relmetlens�get kifejez� r�ncai kisimultak �s d�bbents�get t�kr�ztek.

-Te? Te….tudsz….tudsz a d�monokr�l?- nyelt egyet. Val�sz�n�leg neh�z volt neki elhinni, hogy egy magamfajta „kisl�ny” ismeri az � zord �s �letvesz�lyes vil�g�t….pedig anyu sokkal fiatalabb volt n�lam, mikor vad�sz lett.

-T�bbet tudok, mint ami ler� r�lam, Spike…..�s t�nyleg szeretn�k veled besz�lni.

-Itt? Most? Mi�rt?- m�g mindig alig ocs�dott fel megd�bben�s�b�l.

-H�t…..-kicsit elbizonytalanodtam, m�g mindig nem voltam benne biztos, hogy k�pes leszek besz�lni r�la-…most….igen….nem b�rok tov�bb hazudni…….senkinek…magamnak meg f�leg nem……de…ink�bb menj�nk vissza……jobb lenne �lve.

Vissza ballagtunk a kocsm�hoz. Spike megfesz�lt izmokkal figyelte, hogy mikor mondok m�r valamit, de �n egy sz�t se sz�ltam eg�sz �ton. Nem igaz�n tudtam megsz�lalni. Bent Freddie �ppen r�nk akart sz�lni, hogy nem lesz ez �gy j�, de mikor r�n�ztem �s tal�lkozott a tekintet�nk visszal�pet a pult m�g� �s f�lt� tekintettel n�zett ut�nam, ahogy egyre k�zelebb �rek a helys�g egyiksark�ban l�v� kis asztalhoz, ami el van takarva a t�bbit�l, isten tudja m�r mi�rt. Le�ltem az egyik sz�kr �s v�rtam, hogy Spike is helyet foglaljon. Kicsit ideges voltam, hogy hogyan is v�gjak bele a dologba. Spike le�lt pont velem szembe �lt le. �sszekulcsolta ujjait, majd belen�zett a szemembe �s v�rta, hogy �n megsz�laljak. �n viszont m�g mindig nem tudtam igaz�n, hogy mit is mondjak, m�g a tekintet�t is alig �lltam. N�ha lepillantotatm a asztalon egy ki�getett fekete foltra, vagy a l�mpkat b�multam, de egyre kevesebbet n�ztem a szem�be, olyankor a gyomrom t�j�n olyan iszonyatos szorong�s lett �rr�, hogy att�l f�ltem ott belepusztulok. �, megunva a v�rakoz�st, t�rte meg a csandet.

-Nos, teh�t….akkor tudsz a d�monokr�l- b�lintottam. Hang m�g mindig nem j�tt ki a torkomon- Honnan tu…..

-Itt csak �n k�rdezhetek!- t�rt ki bel�lem a k�ts�gbesett felki�lt�s. Bel�forrasztottam a f�lig feltett k�rd�st. Nem akartam r�gt�n magyar�zkodni neki. Kicsit lenyugtattam magam, de m�g mindig szaggatottan vettem a leveg�t �s a sz�vem is gyorsabban vert az �tlagosn�l- Am�gy….igen, tudok r�luk….azaz. r�latok- v�gre siker�lt belen�znem a szem�be minden gyomorg�rcs k�s�rete n�lk�l.

-R�lunk?- mutatott mag�ra. Arca egyre �rtetlenebb kifejez�st �lt�tt fel.

-Igen. Tudom, hogy te is v�mp�r vagy, aki ….egy n� miatt visszaszerezte a lelk�t.

-Ki vagy te?- n�zett r�m gyanakv� tekintettel.

-�n k�rdezek, te nem! Nekem jogom van hozz�! Neked viszont nincs- alig tudtam uralkdni kit�rni k�sz�l� d�h�m�n �s k�nnyeimen.

-Nem �rtem. Mi�rt nincs ne….jah….nem k�rdezhetek- v�gott egy fancsal k�pet..

tudom, hogy az igazi neved William the Bloody �s k�t vad�sz hal�la sz�rad a lelkeden, �s hogy ezenk�v�l regeteg embert meg�lt�l…..

-Ha k�zbe sz�lhatok, ha ennyire j�l t�j�kozott vagy az �lett�rt�netemmel kapcsolatban, akkor azt is tudhatod, hogy az�ta megv�ltoztam!

-Igen, az�ta csak egy embert �lt�l meg!- cs�szott ki a sz�mon.

-Nem tudom mir�l…iz�...kir�l besz�lsz, de biztos�thatlak r�la, hogy m�r akkor se gyilkoltam embereket mikor te m�g �tlet se volt�l…..

-Lehet, hogy te nem tudsz r�la, de �n ismerek egy embert, akit majdnem teljesen elpuszt�tott�l a szerelmeddel- v�gtam neki vissza. Tal�n az italnak k�sz�nhettem, hogy ennyire k�nnyen j�ttek a szavak a sz�mra. Spike El�sz�r d�bbent, majd �rtetlen arcot v�gott, azt�n a felismer�s hat�s�ra elkomorult arc�t lehajtotta �s �sszekulcsolt kez�nek k�t h�velykujj�ra t�masztotta a homlok�t �s szinte alig hallhat�an egy nevet suttogott.

-Buffy….

-Igen- v�gtam r� kem�nyen- r�la besz�lek….tudni akarom, mi�rt hagytad el….hogy ….miut�n….felt�madt�l, ……mi�rt….nem……… ment�l…..vissza….hozz�?- alig b�rtam kiny�gni a mondatot. Gomb�cot �reztem a torkomban, mert….a szorong�s, az izgalom…minden feltornyosult bennem, hiszen erre v�rtam….erre a percre, hogy v�gre ki tudtam mondani hangosan a k�rd�st, amelyet m�r nem is oly kis ideje hordoztam magamban.

-Ch! Ezt pont egy kis taknoysnak kezdjem el magyar�zni, akir�l m�g azt se tudom, hogy kicsoda- megint belen�zett a szemembe….l�ttam……hihetetlen volt, de l�ttam az any�m miatt �rzett f�jdalm�t. Mindent…..a k�ntl�d�st, a szenved�st, az �nsanyargat�st, a k�szk�d�st, az �talvatlan �jszak�k miatti f�rads�got….�s..l�ttam….sz�rny� volt…elszorult a sz�vem, ahogy Spike-ot s�rni l�ttam….egyszer�en elviselhetetlen f�jdalom keringett bennem is, ami valamif�le sz�nalommal vegy�lt el. L�ttam minden titk�t…..de nem �rtettem….nem l�ttam az �rtelm�t……nem �rtettem az okot….a k�rd�s m�g mindig ott lebegett a nagy semmiben.

-MI�RT?- k�rdeztem d�ht�l szikr�z� szemekkel f�lhangosan.- Mi�rt tetted t�nkre az �let�t? A te �leted? Mi�rt nem ment�l vissza hozz�? Mi�rt nem adtad mg kett�t�knek a lehet�s�get, hogy boldogan �ljetek? Mi�rt?- A k�rd�sek csak �gy �ramlottak bel�le �s k�zben m�r majdnem s�rtam…�s…. Neki is vizeny�s lett a szeme.

-�m….�m….nem b�rtam volna v�gig n�zni, hogy v�lik bel�le egy �reg…..ember- ahogy kimondta ezt a sz�t, szinte a t�m�ny undort kellett benne felfedeznem, minden porcik�m tiltakozott, k�zbe akartam v�gni, hogy hogyan k�pzeli, hogy �gy besz�l az emberekr�l…..de nem tettem…csak tov�bb hallgattam- �s….azt sem tudtam volna elviselni, ha ott hal meg a kezeim k�z�tt….�n…�n…csak h�tr�ltattam volna….szenved�s, titkol�z�s �s �lland� f�lelem- l�tszott rajta, hogy csak keresi � is az okokat, de �gy igaz�n � se �rti, hogy mit mondd-…tal�n…meg is ut�lt volna, ha l�tja, hogy �n mindig ilyen maradok � meg egyre kevesebbet b�r….Angelnek volt igaza….�gy volt jobb mindkett�nknek- mintha nem is nekem besz�lt volna, hanem csak mag�t gy�zk�dn�. Nem �rtettem….tal�n…f�lt visszat�rni….nem….mit�l f�lt volna…�s…..akkor:

-Most biztos boldog azzal a figyel�vel �s…-nem akartam hinni a f�lemnek…..Apu volt az, akit�l f�lt…az�rt nem j�tt volna vissza…..egyszer�en nem hittem el- �s boldogan �l vele, am�g meg nem hal- azt hittem � s�r, de p�r perc eltelt ut�n �szre kellett vennem, hogy nem �, hanem �n zokogok �s nekem csorognak v�gig az arcomon a k�nnycseppek.

-Ostoba volt�l! Hogy hihetted azt, hogy �gy jobb lesz neki?!?!? � t�ged szeretett!!! �s te k�pes volt�l elfelejteni????….Csak…csak az�rt mert egy h�lye el�tkozott h�sszerelmes v�mp�rfajzad�k mindenf�le ostobas�ggal telet�mte a fejed?????

-Hidd el, hogy nem az, Ada- a nevem hallat�n m�g jobban elkezdtem s�rni. Olyan sz�penm mondta…..mintha csak anya sz�l�tott volna……”anya tudta, hogy…..hogy….Spike….arra sz�m�tott, hogy t�le is visszafogja hallni a nevem…neki v�lasztotta a nevem…..sz�nd�kosan….hogy…..nem igaz…hogy tehette”

�ssze-visszakvarogtak a fejemben a gondolatok, amiknek nem nagyon volt �rtelme els�re, de…..egyre ink�bb elfogott a s�r�s, musz�ly volt val�amit mondanom, nem b�rtam elviselni, ahogy sajn�lkozva r�mn�zett.

-Nem! Ha te visszaj�tt�l volna….akkor…akkor ANYA m�g mindig boldogan �lne!….�s…�s �n se lenn�k- nem �rdekelt, hogy kimondtam a nagy titkomat….j�l esett a szem�be v�gni az igazs�got...”Tudja csak meg, hogy ki vagyok……ha � ott lett volna anyuval…..akkor msot �n se szenvedn�k itt mindenkinek jobb lett volna, ha visszamegy….  „

-Tess�k? Az….az any�d? Hogy j�n ide az any�d?….Buffy…..te?…te Buffy l�….-nyelt egy nagyot. Nem akarta elhinni- ez nem lehet- szinte csak lihegte a szavakat…..meg akarta fogni a kezem, de f�l�ton meg�llt, majd visszah�zta a kez�t �s a kez�be temette az arc�t- Mi�rt j�tt�l ide?- keser�s�get �s tehetetlen d�h�t �reztem a hangj�ban- Mi�rt? Hogy k�nozz�l? Esetleg, hogy tudasd velem, Buffy n�lk�lem is t�k�letesen �rzi mag�t…hogy teljesen elfelejtett!

.a d�h, ami fell�ngolt bennem csak egy pillanatig tartott…�ppen addig, hogy beh�zzak egyet Spikenak, aki �gy a f�ldre esett.

-Hogy besz�lhetsz �gy r�la? Ott volt�l? Tudod , mit �lt �t? Mennyi �jszak�t v�gig s�rt? El�sz�r, mert elvesz�tett, majd mert szinte tudom�st se vett�l r�la? Hogy gondolhatsz r�la olyat, hgoy elfelejtett t�ged?...SOHA!…�rted?. Soha se felejtett el t�ged! Senkit se szeretett �gy, mint t�ged! Hazudott mag�nak, apunak, neked, mindenkinek…�s…NEKEM!…Nem besz�lt r�la, de tudom, hogy m�g apu mellett is mindig csak r�d gondolt! Tudod, milyen �rz�s mikor kider�l az any�dr�l, hogy egy teljesen m�s emberre v�gyik, mint az ap�d? Akit�l soha nem lehet gyereke? Hogy tudatosul benne az a dolog, hogy te volt�l az akad�ly abban, hogy az any�d t�nyleg boldog legyen? Azt hiszed ez semmi?- � m�g mindig a f�ld�n fek�dt hanyatt, hallgatta, hogy �n el�tte �llva miket v�gok a fej�hez. Mire minden f�jdalmat, f�lelmet, szomor�s�got kiadtam magamb�l t�rdre rogytam �s �gy zokogtam tov�bb. Spike is felt�rdelt velem szemben, az �llamn�l fogva felemelte a fejem �s m�lyen a szemembe n�zett.

-Az any�d biztos, hogy nagyon szeret t�ged. �s biztos vagyok benne, hogy te nem akad�ly volt�l…..Te vagy maga a boldogs�g sz�m�ra...

Annyira komoly volt a tekintete, �s annyira j�l estek a szavai…rossz �rz�s volt, de tudtam, hogy ha m�r ennyi mindent el�rultam neki, akkor ezt se titkolhatom el�tte. Megfogtam a m�g mindig az �llamon tartott kez�t �s levettem r�la �tfogva az �n tenyeremmel.

-Spike…tudnod kell m�g valamit….anya….Buffya….�….sz�val….m�r…..-�jra elfogott a s�r�s, Spike mell�m �lt �s �tkarolt a v�llamn�l.

-Cssss- egy cs�kot nyomott a homlokomra, �n viszont kibontottam magam az �lel�sb�l �s hat�rozottan a szem�be n�ztem.

-Spike….Buffy meghalt.

-Tes….nem…az nem lehet- Spike elk�pedten n�zett r�m, majd elkezdte r�zni a fej�t tiltakoz�s k�ppen �s k�zben k�nnyek g�rd�ltek v�gig hegyes arccsontj�n.- nem….�….soha…

Meg�llt a feje, de nem tudta mit tegyen, �n r�hajtottam a fejem a v�ll�ra ott �lve a padl�n �s �gy s�rtam tov�bb csendben nem tudom meddig…….

Megk�rtem, hogy k�s�rjen haza. � csak n�m�n b�logatott �s elindultunk. Kocsival. Nem tudom honnan szerezte, ki� volt…csak besz�ltam �s a s�t�t utc�t b�multam. Mivel nem laktam messze r�vid id� alatt m�r a szob�mban voltam. � csak azt ajt�ig k�s�rt. Nem sz�lt semmit. B�cs�z�sk�nt �jra egy puszit adott a homlokomra, majd elment. Kil�ptem a koszos kis erk�lyre �s onnan figyeltem a kocsit, ahogy elhajt a h�z el�l.

Mikor elaludtam, azt �lmodtam, hogy ott �l�k az aut�ban �s �n vezetek. Idegesen, c�ltudatlanul, �r�lt sebes�ggel. Ki�rtem a v�rosb�l �s egy v�zparton k�t�ttem ki, a Michigan- t� partj�n. Meg�lltam �s a motor halk morg�sa lehalt. Kisz�lltam a kocsib�l �s a v�z sz�l�re �lltam. A b�rkab�t megfesz�lt a h�tamon. K�r�ln�ztem �s csak a hull�mz� vizet l�ttam…..csend volt. Ideges�t�, ahlotti csend. �n t�rtem meg ezt, a bels�mb�l felt�r� m�ly, f�rfi hangon sz�l� ki�lt�ssal.

-NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM!- a homokba t�rdeltem, kezemmel belet�rtam a nedves f�venybe �s zokogtam.