Daniel megismerkedett egy m�sik banda �nekesn�j�vel. Kider�lt, hogy � is v�rfarkas, �s egy �rzelmekkel �s �szt�n�s cselekv�sekkel teli telihold �jszak�n egym�s�i lettek. Akkor m�r minden csak r�luk sz�lt, �s csak az �rz�seik vezett�k �ket.

M�snap reggel Willow egy�tt tal�lta �ket. Mikor r�j�tt, hogy szerelme megcsalta, egy vil�g omlott �ssze bene.

Daniel akkor r��bredt valamire. Veruca felnyitotta a szem�t, hogy l�ssa, � nem egy norm�lis sr�c. Hanem v�rfarkas. �s nem maradhat Willow mellett, mert b�rmikor b�nthatja. Ez�rt neh�z d�nt�sre sz�nta el mag�t. Elmegy, hogy rendezhesse gondolatait.

M�r �pp k�sz�lt indulni, amikor Willow bel�pett a szob�j�ba.

-         Nem besz�lhetn�nk meg? – k�rdezte, s szeme megtelt k�nnycseppekkel.

-         Nem. – suttogta Daniel.

-         M�r… m�r nem is szeretsz? – Willow hangja �lland�an elcsuklott a visszafolytott k�nnyek miatt.

-         Soha �letemben… nem szerettem senki m�st. – mondta Daniel �s odal�pett szerelm�hez.

M�g egyszer, utolj�ra meg�lelte, �s m�r ment volna ki az ajt�n, amikor hirtelen r�j�tt mit is tesz.

-         El akarom hagyni a l�nyt, aki szeretek? Norm�lis vagyok?! – mondta egy kis hang a fej�ben.

Kez�b�l kiesett a csomagja, odal�pett Willowhoz �s m�lyen a szem�be n�zett.

-         Meg tudsz bocs�tani nekem? – k�rdezte.

-         Igen. – suttogta a l�ny.

�t�lelt�k egym�st, s m�g hossz�-hossz� percekig ott �lltak.

Daniel v�gre meg�rtette az angyal szavainak igazi jelent�s�t.

„Soha ne add fel…” Nem csak a v�rfarkas-l�tre gondolt, hanem a szerelemre is. A fi� ott, helyben megfogadta, hogy kitart Willow mellett, am�g csak tud, s megv�di, ak�r az �lete �r�n is…