Miss Catherine Linwood csendesen üldögélt a bálterem végében, már a második táncot táncolták úgy végig, hogy neki nem jutott pár. Ez bármikor máskor mélyen elszomorította volna, ám a mai este szívből örült az esetnek. Egy percig sem érdekelte a teremben lévő idősebb hölgyek sajnálkozó pillantása, ami kijárt a mellőzött kisasszonyoknak, s amivel ezúttal legnagyobb meglepettségükre Miss Catherine-t kellett illetniük. Cat, a legfiatalabb Linwood-lány volt, s igen csinos, emellett tehetséges éneklésben, rajzolásban, s egyéb művészetekben. Senki nem ismerte igazán őt, senki nem hitte volna, miféle érzelmek dúlnak a törékeny lányban, akit nem fukarkodtak a gazdag házak vendégül látni egy-egy teára, vagy ebédre.

Cat mélyen lesütötte szemét és még a leggyakorlottabb szem sem vehette észre a pillantásokat, amiket időnként az ifjú Mr. Morton-ra vetett. Pillantása tele volt gyűlölettel, végtelen megbántottsággal és valami kiismerhetetlen félelmetes vággyal, ami ezen az estén Anyankát a bálba vonzotta. Mindkét táncot végigtáncolta, közben szemmel tartotta Miss Linwoodot, s egy alkalmas pillanatban mellé ült az asztalhoz.

A kisasszony jól nevelten beszélgetésbe elegyedett vele, megérdeklődte honnan érkezett, ismeri-e talán valamely rokonát, s így tovább folytatta a sablonos társasági normáknak megfelelő beszélgetést, amikor Anyanka egy jól irányzott kijelentéssel az elevenére tapintott.

-Nem tudom, ismeri-e azt a magas jóképű fiatalmebert,-s itt Mr.Mortonra mutatott-de meg kell vallanom, soha életemben nem találkoztam nála megnyerőbb jelenséggel.

Miss Cat rendes esetben megbotránkozott volna az ismeretlen lány ilyetén kijelentésén, de rövid ismeretségüket figyelembe véve, s Anyanka másnapi tovább utazását, amit előbb említett meg ravaszul, most fejét lehajtva szólalt meg.

-Van más erény is, ami előrébb való a szépségnél.

-Ne mondja, kedvesem, mire gondol? A pénzre? –itt hamiskásan elmosolyodott. -Bizton állíthatom, utánajártam ugyanis, hogy a fiatalember évi 5000 font jövedelemmel büszkélkedhet.

-És én ugyanolyan biztonsággal mondhatom, hogy eme férfi száz évi jövedelmével és összes férfiúi szépségével együtt sem ér fel egy hűséges, csekélyebb vagyonnal rendelkező úriemberrel.

Anyanka figyelmes arcot vágott, kicsit igazított vajszínű ruháján, melynek lágy anyaga kirajzolta hosszú lábának vonalát, s puffos mellrésze amennyit takart, azt olyan rafináltan tette, hogy minden férfi szeme titkon megakadt rajta. Fejét kicsit oldalra fordította, csigákba rendezett fürtjei eltakarták arcát más tekintetek elől, s így szólalt meg újra.

-Talán közeli ismerősének van szerencséje mondani Mr.Mortont? Igazán nem akarok tolakodó lenni, de örömömre szolgálna, ha bemutatna neki.

Miss Catherine arca megfeszült, szája egyetlen vékony vonallá keskenyedett és majdhogynem dühösen mondta.

-Kedvesem, talán nem figyelt fel előbbi intésemre, melyet szavaimba rejtettem. Nem jó kikezdeni valakivel, aki skalpvadász módjára gyűjtögeti a női szíveket.

Anyanka erre a pillanatra várt, meglátta Catherine szemében azt a gyűlöletet, ami nélkül nehéz jó kínzásokat véghez vinni, tehát hirtelen mozdulattal megfogta kezét, s egy pillanat alatt egy hatalmas, kertészeti remekműnek is betudható parkban találták magukat.

Catherine egy szemernyit sem tűnt meglepettnek, Anyanka tudta, érezte, hogy valami különleges vár rá aznap este, érezte a gyűlöletet, de erre álmában sem gondolt.

Tehát minden köntörfalazás nélkül felvette démoni alakját és felajánlotta a lehetőséget Catherin-nek, hogy kívánjon bármit Mr.Morton-nal kapcsolatban, még aznap teljesül.

Miss Linwood kicsit jobbra döntötte fejét, jó alaposan megnézte Anyanka igen csak visszataszító démoni külsejét, majd kemény tekintettel kijelentette.

-Bár a kínok kínjait élné át amiért elcsavarta a fejem, bár a pokol tűzén égne örökre, azért mert csókjával szennyezte ajkaim…-ekkor lehalkította hangját és egy kacaj kíséretében fejezte be kívánságát. -Bár belenyúlhatnék a mellkasába, hogy egy mozdulattal kitépjem a szívét!

Anyanka egy pillanatra megdöbbent a lány hangját hallva, s a kívánság mértékén is egyben, mivel a férfi bűne nem volt több, mint hogy kétértelmű kijelentésekkel reménységet töltött Cathernie szívébe. Ám a kívánság kimondva várt a teljesítésre, visszavonhatatlanul és megváltoztathatatlanul.

Mr.Morton kimelegedve a sok udvarlástól és tánctól, kis friss levegőt szívni indult a csodás parkba, ám hamarosan két erős kar rántotta egy magas bokor mögé.

Lélegzethez sem juthatott, esélye sem volt csodálkozni, mert Catherine kimeredő karmokkal a mellkasa felé kapott, egyetlen hatalmas ütéssel beléje hatolt, majd egy újabb erős húzással kirántotta a tátott szájú férfi még dobogó szívét. A test a földre zuhant, hamarosan egész kis vértócsát képezve maga körül. Anyanka meredt szemekkel nézte végig Mr. Morton büntetését, majd egy szó nélkül távozott. Aznap este képtelen volt aludni. A Miss Linwood-ból áradó hatalmas gyűlölet valamit megérintett benne, valakire emlékeztette, és ez mindennél jobban elborzasztotta. Csak később tudta meg, hogy Catherine-ből is bosszúálló démon lett, s minden igyekezetével azon volt, soha többé ne kelljen találkoznia vele.