-�n? Hiszen msot t�madtam le?- d�bbent meg Spike.

-Azt nem felejtettem el- momdtam h�v�sen, b�r magamban boldogan eml�lkeztem vissza arra cs�kra.- De mivel senki m�s nincs itt mag�t k�rem meg.

-H�t….nem b�nom. Merre lakik?

-A Halliwell Streeten- mondtam teljes nyugalommal.

-Pf���! Az j� messze van innen!- kez�vel h�trany�lva megvakarta a fej�t a tark�ja t�j�k�n, ami val�sz�n�leg a gondolkod�st szimboliz�lta n�la- De, legyen! J�jj�n!- azzal elnidnult abba az ir�nyba amerr�l j�tt�nk. A b�rkab�t sz�le jobbra- balra libbent a bok�j�n�l minden l�p�s�n�l. Megszapor�ztam l�pteimet, hogy ne maradjak le t�le.

Tal�n a v�llig is alig �rhettem. Alacsonynak �s gyermetegnek �reztem magam mellette…..furcsa volt…mikor Angellel besz�lgettem….szinte feln�ttnek �reztem magam….de akkor…ott, Spike mellett s�t�lva bel�l �gy �reztem egy kisgyermek van a helyemen. Nem tudtam vele mit kezdeni, de nagyon zavart.

 Csendben s�t�ltunk egym�st mellett a sz�momra m�r ismer�s utc�kon. Spike magabiztos l�ptekkel haladt el�re �n pedig mindig k�vettem. �ri�si l�ptei mellett szinte futnom kellett, hogy ne maradjak le t�le. De nem sz�ltam ,hogy lass�tson…..ennek �gy kellett t�rt�nnie, �gy voltam vele….

Vissza�rt�nk a kocsm�hoz. Spike tekintete elid�z�tt a csukott ajt�n, majd meg�llt �s r�mn�zve el�sz�r megsz�lalt mi�ta hazafel� k�s�rt.

-Tulajdonk��pen….mi�rt k�vetett?

A k�rd�s v�ratlanul �rt. Erre nem gondoltam ,mikor arra v�llalkoztam, hogy kettesben fogok vele s�t�lgatni Chicago s�t�t utc�in. Azt mondtam, amit a sok milli�, kavarg� gondolat k�z�l kiragadtam.

-Nem lehetne, hogy tegezz�l?

-De….v�g�l is mi�rt ne…..de akkor te is- mosolyodott el…….” Mostm�r �rtem, hogy mit szeretett ebben a hapiban annyira anya”…valami ilyesmi futott �t az agyamon.

-Szia!- ny�jtott �jra kezet nekem, amit �n �jra elfogadtam.

-Szia!- kicsit ded�snak �reztem a szitut, de az �rint�se minden�rt k�rp�tolt. �jra elindultunk

-Nos? Mi�rt is k�vett�l?

-Nem is tudom…l�ttalak a kocsma el�tt, amint Freddie-vel vitatkozt�l, majd bel�kted a b�r ajtaj�n…�s h�t…- nem tudtam mit modnjak…nem akartam m�g elmondani az igazs�got...lehet, hogy el se hitte volna…ki kellett tal�lnom valamit, hogy ne n�zzen teljesen komplett idi�t�nak, de semmi sem jutott az eszembe…egy utols� szeg�nyes mondta hagyta el ajkaimat-…Tudod….Ismerem egy kicsit az �reget…�s tudni szerettem volna, hogy mit akart�l t�le- Nem hittem benne, hogy val�ban elhiszi azt amit mondtam neki. Nem igaz�n tudok hazudni. Anyunak se tudtam soha...mindig meg�rezte, ha nem mondok neki igazat, �gy �ltal�ban f�l�slegesnek is �reztem a dolgot.

-Aham….-kicsit elgondolkodott azon amit mondtam….val�sz�n�leg nem hitt nekem- B�r nem nayon �rtem a dolgot, biztos �gy van, ahogy mondod. Viszont ha megfogadod a tan�csom, akkor ezen a k�rny�ken ne nagyon �llj sz�ba senkivel, mert nem tudhatod kinek mi a sz�nd�ka egy ilyen fiatal kisl�nnyal.

-Mint pld�ul, lesb�l r�m t�madnak, majd lesm�rolnak…k�sz….de �gy �rzem, hogy meg tudom magam v�deni- nevets�gesnek hangzott pont az � sz�j�b�l ez az agg�d�d hangnem. Aszt hiszem m�g el is mosolyodtam rajta, viszont, hi�ba �reztem magam gyereknek mellette, a kisl�ny jelz�t m�gis s�rt�nek vetem-….. �s nem vagyok kisl�ny. A j�v� h�napban t�lt�m be a 18-at- m�g saj�t magam is meglep�dtem, hogy ekkor�t mertem hazudni. Sose voltam szomor�, vagy �ppen elkeseredett a korom miatt…tal�n m�g b�szke is voltam , arra amennyi id�s is voltam �ppen. Anyu mindig azt mondta, hogy sokkal �rtelmesebb �s �rettebb vagyok a korombeliekn�l �s �n ezt komolyan is vettem. De akkor �s ott valami azt k�v�nta bennem, hogy t�bbnek mondjam magam…b�r egy�ltal�n nem n�ztem ki 18 �vesnek, Spike az�rt nem k�t�tt bele t�bbet azt�n.

-Fiatalabbnak l�tszol, b�r �nbizalmad az van..l�tom….�s a cs�k�rt m�s eln�z�st k�rtem- mondta szinte m�r vigyorogva.

-Tudom, de nem felejtettem el, ahogy azt m�r eml�tettem- fontam egym�sba k�t karomat durc�san.

-Tudom!…Felejthetetlen vagyok!- nem sz�m�tottam r�, hogy ilyet fog mondani…..nem tudom mi�ta nem kacagtam akkor�t, mint ott. � is mosolygott, b�r szerintem ink�bb rajtam, semmint saj�t egoista megjegyz�s�n.

Nem tudom pontosan, hogyan tudn�m megfogalmazni, de ott �s akkor boldognak, felszabadultnak, gondtalannak �reztem magam vele. Fantasztikus �s felemel� �rz�s volt. Az eltelt p�r h�t alatt akkora teher nyomta egyre jobban a lelkem, annyi nyom�s nehezedett r�m, annyi mindent t�rt�nt vele gyorsan �s egyszerre, hogy att�l f�ltem belerokkanok. K�ptelennek �reztem magam arra, hogy fel tudjam dolgozni a t�rt�nteket. Eg�sz nap csak anyu j�rt a fejemben….hogy mi lett volna, ha….de ott…. Akkor Spike-kal ez nem �rdekelt…mintha az �ssze s�ly, ami addig annyira nyomta a bels�met egy szempillant�s alatt elt�nt volna. Nem �rdekeltek az agg�d�d Willow�k otthon Mexik�ban, nem �rdekelt a szomor� Angel, se a monoklis Freddie….semmi…csak, hogy nevessek �s � ott legyen velem…….

Igaz, hogy a kocsm�t�l m�r magam is tudtam z utat, �m�gis elk�s�rt tov�bb az �ton, mondv�n, sok vesz�lyes alak j�r olyant�jt a k�rny�ken. Nem b�ntam, hogy velem j�tt, mert �gy biztons�gban �reztem magam. Min�l tov�bb mellette akartam tudni magam. Vele olyan egyszer�nek t�nt az eg�sz vil�g. Azt k�v�ntam, b�rcsak �r�kre �gy maradhatn�nk……De ahogy anyu mindig is mondta: „Semmi se tart �r�kk�!”

Meg�rkezt�nk a lak�som el�. Elj�tt a b�cs�z�s pillanata.

-H�t…itt voln�nk…k�sz, hogy elk�s�rt�l.

-Sz�vesen…�s m�g egyszer bocs a cs�k�rt…�ltal�ban nem ilyen vagyok…..

-Mondtam m�r….Na! Szia!….- elindultam az ajt� fel�, de f�l�ton m�g visszafordultam- Rem�lem…

-…..m�g l�tjuk egym�st- fejezt�k be egy�tt a mondatot.