Angel utána akart menni, de meggondolta magát. Úgy vélte ezt Buffynak egyedül kell feldolgoznia.

-Na, hogy ez most mit hisztizik itt- mondta félvállról Cordy azzal elvonult a fürdőszobába, hogy azt is kisajátítsa magának.

-Úgy is kiderült volna és így se, úgy se fogadta volna jól. Szerintem még viszonylag normálisan is viselkedett. Pár hét és utána megint nem néz majd levegőnek.

-Kösz Anya. Ezek után tényleg megvigasztalódtam. Csak azt tudnám, hogy te honnan vagy ilyen járatos ezekben a dolgokban?

-Nem akartalak megvigasztalni….Tudod sok nővel beszélgettem már életem során. Veled ellentétben, aki nem beszélgetett csak kóstolgatott- mondta fanyar képpel Anya, azzal sarkon fordult és a társaság szeme láttára először távozott normálisan a helyszínről.

 Buffy egész nap nem mozdult a teraszról. Összegubózva ült a székben az eget nézve és sírt. Spike nem bírta tovább, muszáj volt rágyújtania. Bent a szobában fél óra próbálkozás után megunta, hogy mindig elaludt a gyufa, mikor meg akarta gyújtani a cigit. Így nagy levegőt vett és kiment a vadászhoz.

-Hello vadász! Ő…ő...csak kijöttem cigizni. Odabenn nem lehet…Zavar?…Na nem mintha érdekelne….Mi? Te ezért a bőrkabátos, piperkőc denevér miatt sírsz?!? Beleszerettél? Ennyi idő alatt?...Ma mindenki megőrült?

-Zavar.

-Mi? Ja… a cigi!- elnyomja- Tessék! De tőlem nem szabadulsz meg! Miért bőgsz? Nem éppen egy vadászhoz illő dolog….

-Majd pont a te orrodra fogom kötni!

-ember vagy…Tudom, hogy nem tudjátok magatokban tartani….és én szakértő vagyok a vámpírokban…

-azt el tudom képzelni, de nyugi azzal nekem sincs gondom: este, vámpír, karó, hamu…tök egyszerű.

-Tényleg elég egyszerűnek látod a vámpírokat. Angel viszont nem közönséges vámpír…Nem hiszem el, hogy nem hallottál róla vadász létedre!…Várjunk csak! Te nem is Angel miatt itatod itt az egereket! Ugye?…Jah! Akkor mégse olyan vészes az eset….

-Hagyj békén! Mi vagy te? Én általában verekedés közben társalgok vámpírokkal!

Spike körbeforgatta egyszer a szemeit, majd behúzott egyet a lánynak.

-Ezt most….miért?- Buffy óriási szemeket meresztett Spike- ra. Először a döbbenet majd, a düh tükröződött bennük.

-Te mondtad, hogy verekedés közben tudsz csak társalogni- Na gyere, húzz be egyet, aztán sírd el mi a fene bajod van!

-Mindig is tudtam, hogy a vámpírok primitív lények, de te mindegyiket felülmúlod a hülyeségben…….nem vagy komplett- azzal lábbal hasba rúgta a vámpírt.

-Ez gyenge volt! Ha azt is ilyen gyengén bántottad, aki miatt bőgsz….

-Semmi közöd Nigel-höz!- háttal a vámpírnak hátra, felfele rúgott és teli találta Spike arcát.

-aha! Szóval Nigelnek hívják! És mi volt ő?- közben kivédte a lány egyik erősebb ütését- Ember?- hárít- Démon?- hárít- Vámpír?- gyomorszájon vágja Buffy- Uh! Ez erős volt. Ha nem baj, akkor ezt most igennek veszem.

-Bánom is én- azzal hátra ugrott a vámpír ökle elől.

-Bemelegítésnek ez nem is rossz. Nigel- vámpír. Várj!…az volt, hogy teljesen belestél, de ő nem tudott megváltozni, ezért meg kellett ölnöd.- Spike az eszmefuttatás közben teljesen elfelejtkezett róla, hogy ők most pszichológia- harcot vívnak és megállt egy helyben. Buffy kihasználva a pillanatnyi koncentrációszünetet a vámpírnál és akkorát rúgott Spike hátába, hogy az a földön hason kötött ki.

-Au! Az ütés erőségéből ítélve eltaláltam! Hiába!…Zseni vagyok!

-Még ma felkelsz, hogy szétverhessem a pofád vagy inkább a földön isteníted tovább magad.

-Máris, máris!- nagy nehezen feltápászkodott- Csak mielőtt teljesen harcképtelenné teszel, azt áruld már el, hogy most miért is sírtál tulajdonképpen! Mert ezt még mindig nem értem.

-Mielőtt felnyársallak egy mahagóni cövekkel „Cövek”, áruld már el, hogy mi a fenét érdekel téged az én életem- meg se várva a választ támadott.

-Nem szeretem, h egy ilyen szépség szomorkodik, és ha már nem ölhetlek meg, akkor meg ne bőgj itt nekem, hogy mindenki téged sajnáljon!- véd.

-A kis önzetlen lovag! Csak meg ne hatódjak!- újra támad.

-Most még ne is! Majd a teráp…izé…a verekedés végén- eredménytelenül véd.

-Na azt várhatod!- azzal eltalálja a halántékánál a vámpírt, aki eszméletlenül rogy össze.

-Ha annyira érdekel…igen, le kellett szúrnom Nigelt, és ez nem egy könnyen feldolgozható dolog és sokat kiakadok miatta. És Angel nem különb semmivel tőletek, kis semmiktől- a nyomaték kedvéért még egyet belerúgott az ájultnak tűnő vámpír oldalába gyengén, hogy megbizonyosodjon róla, tényleg nem hallotta mit mond, majd megfordult és, mint aki jól végezte dolgát bement az ajtón.

Azt már nem vette észre, hogy Spike az ajtócsukódás után kinyitotta a szemét és diadalittas mosoly terült szét az arcán.