Hírtelen léptek hallatszottak és a két vámpír egymásra nézett.

-Te vársz valakit?

-Nem. És te?

-Nem.

-Mike te vársz valakit? Nem tud beszélni ,mert valaki kinyírta. A léptek egyre közeledtek és közeledtek.

-Talán nem ide jönnek.

-Egy egy lakásos házban?

-Miért ne? Nagy csattanás keletkezet a két vámpír beszélgetésébe és egy fekete ruhás alak már benn is volt a házban.

-Hello! Te ki vagy? Kérdezet Angelus.

-Már elfogyott a vérünk ,ha netán éhes lennél. Mondta Spike. Az alak nem válaszolt. Csak elő vett egy kardot és Angelus nyakába tűzte. Angelus összerogyott és meghalt. Spike azonnal kiugrott az ablakon és elkezdett égni ,de őt nem zavarta és elrohant. Angelus ez alatt elpárolgott. A sötét alak elő vett egy telefont.

-Itt a hármas számú vámpír vadász. A kódom: 00ggtd44jk9 . Az egyik célponttal végeztem. Spike lerohant a metróba és eloltotta magát. Angelus több ezer éves élete egy szempillantás alatt vége tért. Robert Giles rájött ,hogy szinte a minden generációja őrző volt. Mentek a napok. Spike új vámpírok társóságát kereste. Az alak meg kutatott utána. Az egyik régész éppen a nagyítójával vizsgálata a pecsétet. Véletlenül leejtette és eltört. Az  üvegszilánkokban megvágta a kezét és vérezni kezdett. A vér rácsöppent a pecsétre és az mozgásnak indult , majd kinyílott. A régész híres akart lenni ezért egyedül ment le. A barlang kopár volt és élettelen  , mint oda fen. Egyre lejjebb ment a régész. Az sem zavarta ,hogy éhes és szomjas. Vér szagot érzett ,de nagyon erőset. Egyre lejjebb , egyre melegebb volt. Hírtelen a tudós előtt több ezer tulok han bukkant föl.

-Jaj hol a  fényképezőm? A régész a kezére nézet ,de már nem volt meg a fele. Az ember elájult a látványtól és lezuhant a szakadékba. Spike még az nap bosszút esküdött ,de az alak sem gyenge.