Ki mellett alszik hősünk el
mellette csak egy lány hever
szintén a hősi va vérből
akiért ha kell Hősünk öl
Ő igérte neki az eget
s hogy vele boldog lehet
s a lány ezt elhitte
naivan, szívből szerette
mert mikor nem ment sehova
csak hozzá vitte útja
mikor semmire se gondolt
elméje hozzá cstangolt
a táborba mindenki tudta
de őket senki meg nem mosolyogta
bár a vad gazda állat
iránt míg járt az alázat
de ők ketten elviselték
egymást így is szerették
most alszanak nyugalomban,
egymás hű karjaiban.