- Nem tudom, hogy k�pes leszek-e erre m�g egyszer - mondta szomor�an Buffy.

F�radtan �lt a kanap�n, ahhoz sem volt kedve, hogy l�b�lja a l�b�t.

- Elf�radtam – folytatta egykedv�en, Giles-ra n�zve – Faith nem j�? Vagy b�rmelyik m�sik Vad�sz…

- M�g mindig te vagy a leger�sebb – mondta Giles egy�tt�rz�en.

- A t�rt�net m�g mindig ugyanaz – mosolygott g�nyosan Buffy – teli van a vil�g Vad�szokkal, �s m�g mindig �n vagyok a kiv�lasztott, nem igaz? Ez sosem fog m�r megv�ltozni?

„Nem hiszem” gondolta az id�s figyel�, de hangosan nem mondott semmit.

Buffy lassan fel�llt, �s az ajt� fel� indult.

- Ez a k�teless�gem – jelentette ki, �s elment.

K�r�lbel�l f�l �ve k�lt�ztek Cleveland-be, az m�sik Pokol sz�j�hoz. Ez tulajdonk�ppen nagyon igazs�gtalan, Buffy m�r gy�z�tt, Sunnydale-nak v�ge, igaz�n meg�rdemelt volna egy kis pihen�t… De az alvil�g h�v�s�nak nem mondhatott nemet. A Pokol sz�ja k�r�l er�sen mozgol�dtak a gonosz energi�k, �s ezt csak az eredeti, igazi Vad�sz szor�thatta vissza. Egyszer�en �gy volt meg�rva.

Buffy kar�t ragadott, �s egyenesen a r�t�mad� v�mp�r sz�v�be d�fte. Hihetetlen�l �rtett a dolg�hoz m�g mindig, pontosabban most m�g sokkal jobban.

A pokol kapuja s�rg�n izzott, a f�ld megremegett, kit�rni k�sz�lt odalentr�l a Rossz. Az ’alulr�l j�n �s elnyel’ t�rt�netnek m�g nem volt v�ge. Sohasem lesz v�ge, az Els� mindig itt lesz, hiszen r�sze a vil�gnak. Ott lakik mindenkiben, �s lesznek id�k, amikor majd �jra er�re kap. Tal�n akkor m�r nem lesz Buffy, vagy �reg lesz, �s megf�radt… de a gonosz �jra vissza fog t�rni, amikor el�g er�t gy�jt majd hozz�. Ki menti akkor majd meg a vil�got? Ki tudja.

A s�rga f�ny k�rbe�lelte Buffyt, de � mit sem t�r�d�tt vele. A pecs�t k�zep�be �llt, �s teljes er�vel belecsapta a kez�ben szorongatott kardot.

M�r megint megmentette a vil�got.

Ez nem volt akkora fenyeget�s, de az�rt m�gis.

Azonban ezt m�r r�g�ta nem �nnepelte meg. Mondhatni ez annyira mindennapos esem�ny volt itt, sz� szerint mindennapos, hogy figyelmet sem szenteltek neki. Buffy egyed�l indult �tnak, nem volt sz�ks�ge seg�ts�gre. Willow �s Kennedy egy�bk�nt sem voltak itt, messzire utaztak, a kis Vad�sz �s a boszork�ny… Xander is �j �letet kezdett, nem tal�lkozott m�r olyan gyakran a r�gi bar�taival, Buffy nem is l�tta m�g az �j bar�tn�j�t. Dawn koll�giumban lakott, �s csak nagyritk�n l�togatott haza a hossz� h�tv�g�ken. Egyed�l Giles maradt vele, mint az �r�k figyel�je, de az � kapcsolatuk sem volt m�r a r�gi.

Buffy eml�kezett m�g Sunnydale utols� napj�ra, amikor azt hitte, most v�gre v�ge van annyi rossz dolognak, most majd minden jobb lesz… nem lett az. �s Buffy nem volt m�r kisl�ny, feln�tt, �s egyed�l volt.

A Vad�sz kedvetlen�l s�t�lt hazafel�, nagyon s�t�t volt, �gy t�nt, mintha a csillagok sem ragyogn�nak odafent az �gen. Ki tudja, tal�n aznap nem is ragyogtak. Vagy csak a felh�k takart�k el �ket.

De nem volt egyed�l, csak t�l f�radt volt ahhoz, hogy ezt �szrevegye. H�tulr�l �rkezett a t�mad�s egy magas d�mon szem�ly�ben, �s hamarosan gyors k�zdelem vette kezdet�t. �t�sek, r�g�sok k�vett�k egym�st, m�g Buffy nagyon nyekkenve a f�ld�n tal�lta mag�t. A d�mon sz�rt, �s Buffy v�re csendesen kiserkent. Sikoltani akart a f�jdalomt�l, de nem j�tt ki hang a tork�n. A d�mon vigyorogva n�zte a f�ld�n fekv� a l�nyt, nyilv�n roppant b�szke volt, hogy ilyen egyszer�en legy�zte a nagy Vad�szt.

Vagy tal�n azt sem tudta, ki az.

De nem vesztegelt olyan sok�ig a haldokl� mellett, gyorsan otthagyta, nem is akart t�le semmit.

Buffy csak b�mult, egyenesen a csillagtalan �jre, de k�zben valami eg�szen m�st l�tott. A dics� m�ltat, a bar�tait, anyuk�ja mosoly�t, Angel gy�ny�r� szemeit, mind vele voltak, mind �lelt�k �t, �s mind szerett�k. Ahogy r�gen.

Egyszer� temet�se volt, de mindenki elj�tt, �s mindenki megsiratta.

Azt�n az �let ment tov�bb.