Ruby szépen cseperedett,az első év észrevétlenül suhant el,majd utána a többis is,mintha valaki siettette volna az időt.A kis csapat élete teljesen új fordulatot vett Ruby érkezésével.

Xander és Anya időközben elköltöztek egy kis házba és ott zsörtölődtek egymással tovább,de ennek ellenére boldognak tűntek,Dawn-nak volt egy komoly barátja,Willow pedig még mindig Buffyéknál élt.Azóta befejezte az egyetemet,és az egyetem ókori művészeteket kutató kis társaságánál helyezkedett el.

Buffy és Spike is próbáltak rendes családként élni.Esténként ugyanúgy elmentek vadászni,akkor általában Willow,vagy Giles vigyázott a kicsire,aztán napközben is megoldották a teendőket.Spike az egyik sötét szobában pihent napközben,s Rubynak mindig azt mondták,hogy apunak éjszaka sok a dolga,ezért nappal kell kipihennie magát. A kicsi sokat játszott ilyenkor bent Spike-nál,egy-egy maciját behurcolva néha ő is odafeküdt mellé.Ám ahogy a pici növekedett jöttek a kínos ,nehezen megmagyarázható kérdések.Beiratták oviba és egyre többször jött haza különböző kérdésekkel,amiket nem lehetett kikerülni.Ruby figyelmesen nézte őket és követelte a válaszokat.Szinte csodával határos módon sikerült egészen 5éves koráig elkerülni,hogy magyarázni kelljen ,apuci miért nem megy nappal játszótérre a kicsi Rubyval és hogy miért nem vesz neki fagyit,ha a kicsi Ruby azt kéri,hogy miért mindig Willow néni,vagy anyu viszi el hintázni,és legfőképp,apa hol van,amikor babazsúrt tartanak,és Ruby dicsekedni szeretne az ő erős,és hatalmas apukájával a kis barátainak.

Egy napos délutánon a nappali be volt sötétítve,Spike kivételesen nem aludt,mert Ruby lerángatta egy kis bújócskára,a kicsi csintalanul nevetett amikor Spike tétlenül álldogált a szoba közepén ,s erre-arra tekergetve a fejét mondogatta: Vajon hova bújhatott?!Hm...merre lehet ez a kis csirkefogó?Ruby kis arca kipirosodott a játék hevében.Amikor Spike megtalálta,és egy nagy puszit nyomott a szőke fürtös fejére,újra kijelentette,hogy ő akar megint elbújni.Ez teljesen természetes volt,mindig így játszottak,tehát Spike újra nekidőlt engedelmesen a falnak a lépcső mellett és számolni kezdett.Magában pedig megígérte ,hogy ez lesz az utolsó,alig állt a lábán,mégiscsak vámpír,neki szükésge van alvásra ilyenkor,ráadásul aznap különösesn meleg volt.Alig volt légmozgás,a nap olyan erősen tűzött,hogy az egész házban be kellett sötétíteni nem csak Spike szobájában.

-10,11,12...Mehetek,kicsim?-Spike oldalra sandított,Ruby épp a fotel és a fal mögöttis kis lyukba próbálta betuszkolni magát,de rózsaszín nadrágos feneke kikandikált onnan.Ruby halkan vigyorogva előmászott,s tanácstalanul nézett körbe.Már minden helyen elbújt,ami csak lehetséges a szobában,és apa már 20nál tart,sietnie kell.Hirtelen kinyitotta az ajtót és kiszaladt az udvarra.

Spike ijedten lökte el magát a faltól,s nézett Ruby után,a kislány hangosan nevetve szaladt végiga kerten,egyenesen az út felé,a másik oldalon ugyanis árkok húzódtak ami tökéletes búvóhelynek számított.Az út végéről egy autó kanyarodott be az utcába,Ruby pedig csak szaladt.Spike egy percig sem gondolkozott,nem volt rá ideje,agyában úgy lüktetett a vér,hogy nem hallott semmit,futásnak eredt ki a napfényre,Ruby után kiabált.

A kislány épp az út szélén torpant meg,s amikor látta ,hogy Spike rémülten szalad utána lecövekelt.Spike teste rögtön füstölni kezdett,érezte ahogy a nap forró sugarai égetik a bőrét,végre odért Rubyhoz,felkapta és szaladt vissza a házba,egyre nagobb fájdalom kerítette hatalmába,amire az árnyékos teraszra értek,már gondolkozni sem tudott,Rubyt letette maga mellé és öszerogyott. Rubyn is rémület vett erőt,mikor az ő drága apukája szorosan magához szorítva rohant vele vissza a házba,annyira megijedt,hogy még sírni sem bírt,csak nézte ahogy az őt szorító kéz lángra kapott.Kis szája tátva maradt ijedtében,és amikor Spike mellette elterült a teraszon felszakadt benne az ijedtség ,s a vámpírra borulva hangosan és keservesen sírni kezdett.Xander és Buffy akkor fordultak be a kerítésen,és gondolkodás nélkül szaladtak a kicsihez,Xander gyorsan felkapta őt és bevitte a házba,Buffy pedig Spike-hoz hajolt.Nagyokat nyelve próbálta visszatartani könnyeit.Hangosan beszélt hozzá ,de csak nem akart felébredni,végre hosszú rimánkodás után kinyitotta szemeit,s akkor Buffy felsegítette,a derekánál magához karolva bevitte Spike-ot a házba,majd fel a szobájába.

A sötétben mellé ült ,szorongatta a kezét és könnyeit titkolva remegő hangon kérdezte.

-Spike..mi történt?Mit csináltál,te őrült?

-Játszottunk,egy percre nem figyeltem,és ..kiszaladt az udvarra,át akart rohanni az úton..Buffy..jött egy autó.Véres pokol,ilyet még soha nem éreztem...azt hittem...-remegő hangon folytatta-azt hittem,elüti Rubyt...magam előtt láttam a kis testét az úton feküdni...

-Megmentetted az életét...nincs semmi baj....Spike,már nincs semmi baj.-halkan könnyezve ráborult Spike-ra és úgy ölelte magához,mintha csak percei lennének hátra.-

Édesem...-az összeégett kezeit magához húzva próbált újra megszólalni-mi lenne velem nélküled?Ilyet többet ne csinálj!Majd kitalálunk valamit ,Rubyval...majd majd lesz valahogy,de nem szabad kockáztatnunk,ilyen nem fordulhat elő mégegyszer...Spike...édesem.

Spike rősen magához szorította Buffyt nem törődve fájó sebeivel és megnyugtatólag dünnyögött neki,pedig magában éppolyan zaklatott volt,mint ő.Ha nem sikerül Rubyt időben elkapni...ha Ruby meghal...akkor ő sem élhet tovább.Egy percig sem.