Az éjjelnek nincsenek titkai

Minden hangot hallani…

Mássz az ágyamba ma este

De ne szólj egy szót se!

A szívem vastag páncélba vontam

Nem engedhetlek be soha

Kérlek, ne próbálj megváltoztatni

Nem tudsz, bármit is mondasz

Hadd tűnjön úgy, mintha itt volnál karjaimban

S hazudjak, hogy részem vagy

Vagy inkább én neked

Hagyd, hogy másnak lássam magam benned

Ne kísérelj meg észhez téríteni,

S ami burkolja szívem, lelkem, megfejteni

Ez a fal véd, szorít

Te sem tudod átlépni

Hagyd, hogy az legyek, aki vagyok

Ez minden amit kínálni tudok

Mert őr vagyok, a város őre,

Vigyázok az emberekre,

Ez életem oka, értelme

Én nem sírhatok, nem szerethetek

Csak hazudj, ahogy én, ne kérdezz,

S ne akard tudni mi az igazi lényem

Ha nem is látszik, örökre idegen leszek

Neked és mindenkinek, nem vagyok ember

Ahogy szívem áll védelem alatt

Úgy kell őriznem karjaimban,

Hogy el ne szabaduljon, a gonoszt

Mást ott már nem is tarthatok

Minden nappal testem az éj börtöne

Én vagyok a Sötétség őre.