Willow �s Kennedy fekszenek az �gyukban, a nap els� sugarai �pphogy bevil�g�tanak a piciny, sz�rke szob�ba. A v�r�s l�ny m�g alszik, Kennedy felk�ny�k�lve n�zi, vigy�zva, nehogy fel�bressze, megsimogatja a haj�t. Willow hirtelen kinyitja a szem�t:

-         Megijesztett�l! – mondja m�g f�l�lomban, �s hanyatt fekve ny�jt�zkodik egyet.

-         Bocs�nat, de nem hagyhattam ki…

-         Semmi baj, m�r �gyis fel kell �brednem, mert dogom van.

-         Buffy, igaz? Szerintem egyed�l is �t tudja v�szelni Spike elveszt�s�t, nem kell assziszt�lni hozz�. Maradj! – �t�lelte, megcs�kolta a nyak�t, majd a sz�j�t, Willow alig tudott sz�hoz jutni:

-         Mi, pedig akik r�g�ta ismerj�k, �gy gondoljuk, seg�ts�gre van sz�ks�ge. Mint mikor meghalt, ez is olyasmi, eml�kszem Taraval… - Kennedy eddig szerelmes arca, hirtelene elborult, kisz�llt az �gyb�l, �s neki�llt �lt�zk�dni – bocs tudom, hogy ut�lod, ha Tarar�l besz�lek, de…

-         Tudom, mi j�n… de � volt az els� n� az �letemben,norm�lis ha n�ha eszembe jut, de neked nem n�ha! T�l sokat besz�lsz r�la, f�raszt�. – Willow is kim�szott az �gyb�l, �t�lelte Kennedy nyak�t, �s �gy suttogta a f�l�be:

-         Szeretlek! Bocs�ss meg! – vissza�lelt, de m�g nem bocs�tott meg, ink�bb besz�lni kezdett

-         Mond meg, k�rlek! Hogy versenyezzek Taraval?

-         Nem kell!

-         Dehogynem – f�jdalmasan elmosolyodott – �t m�r az eml�keid sz�p�tik meg. Mindenb�l m�r csak a j�ra eml�kszel, � egy idol sz�modra, akaratlanul is hozz� m�rsz. Lehet, hogy szeretsz, de meg k�ne halnom, hogy engem is �gy szeress!

-         Hogy b�rod ki ilyen felt�telek mellett? Ha folyamatosan ezen r�god magad, mi�rt vagy m�g mellettem? – mik�zben megsimogatta az arc�t, �s min�l kedvesebben n�zett a szem�be

-         Mert nem tudok ellen�llni neked, szeretlek, ilyen egyszer�. – fut�lag megcs�kolta, majd elindult lefele a l�pcs�n, lent Buffy k�sz�tett �ppen reggelit.

-         J� reggelt! – k�sz�nt a sz�ke vad�sz – hogy-hogy nem zavar? �n biztos h�ly�t kapn�k a f�lt�kenys�gt�l…

-         Mir�l besz�lsz? – Kennedy rosszul lett, nem akarta hallani…

-         H�t, hogy Willow meg �n megl�togatjuk Tara s�rj�t. Tudod, tegnap volt a sz�linapja, illetve lett volna… - Kennedy sz� n�lk�l kirohant az ajt�n �s becsapta maga ut�n, Willow ekkor �rt a konyh�ba,

-         Mit t�rt�nt?

-         H�t csak megk�rdeztem, mi�rt nem zavarja, hogy megl�togatjuk Tara s�rj�t…

-         Nem mondtam el neki!

-         Mi�rt nem?

-         Mert iszony�an f�lt�keny lenne, mint, ahogy most is. Buffy most mit csin�ljak?

-         Keress�k meg miel�tt h�lyes�get csin�l!

Kennedy az utc�n s�t�lt, el�gg� feld�lt volt. Nem csak az zavarta, hogy Willow halott szerelme s�rj�t megy megl�togatni, hanem, hogy f�lt megmondani. Zavarta, de nem csod�lkozott rajta, hisz mindig kiakad, ha Tara sz�ba ker�l. Ez �rthet� is, hisz Willow szeme felcsillan, ha r�la besz�lnek. Kennedy b�rmit megadna, ha egyszer �gy n�zne r�, mint akkor. De nem, soha… Willow csak Tara eml�k�nek h�dol olyan tekintettel. Mit csin�ljon most egy kit�pett sz�v� vad�sz? Tal�n hazamehetne �s kib�k�lhetn�nek, de nem. Mindig � pr�b�l b�k�lni, �s m�r nagyon unja. A veszeked�sek, a kiab�l�sok, az ajt�csapkod�sok… a cs�kok, a simogat�sok, a szeretkez�sek… Az eg�sz egy id� ut�n f�raszt�, tal�n szak�taniuk k�ne. Kennedyt ebben a pillanatban egy hatalmas �t�s a tark�j�ra billentette ki a nyugalm�b�l. Ahogy tanulta leguggolt, �s h�trar�gott. A t�mad�ja elkapta, �s megcsavarta a l�b�t, mire hanyatt esett, de felr�gott az illet� �ll�ra. Majd felugrott, �s t�mad��ll�sba helyezkedett, a vele szembe �ll� d�mon is �gy tett. N�m�n n�zt�k egym�st, a vad�sz el�g gyorsan megunta, t�madott, a d�mon csak erre v�rt, �s kih�zta a l�b�t, �s lefogta:

-         Mond viszl�t!

-         Viszl�t – �s�s egy mozdulattal elt�rte a d�mon nyak�t. Unalmas ellenfelek, szinte m�r Buffyval kell megk�zdenie egy-k�t harc�rt, ennek meglesz a b�jtje, mondogatja Xander mindig. Kennedy nem �rt vele egyet, ez a rengeteg vad�sz sz�tsz�r�dva az orsz�gban legy�zhetetlen. Tov�bb s�t�lt, eg�sz nap gondolkodott, lassan lesz�llt az �j, �s vad�sz a temet� fel� ment. Szinte �ntudatlanul vitte arra a l�ba, valami �szt�n lehetett. Elolvasta az els� �tj�ba akad� s�rt�bl�t:

Tara Maclay

1981-2002

Majdnem el�jult, hogy lehet itt. Nem szerette a sors ilyen szint� fintorait, azt�n gondolt egyet let�rdelt a s�rhoz, �s besz�lni kezdett:

-         Sosem hittem a hal�l ut�ni �letben, meg semmilyen vall�sban, de gondolom te, mint boszork�ny hiszel benne, sz�val, am�g nem n�znek elmebetegnek a temet� lak�i, valamit meg akarok veled besz�lni. – keser�en felnevetett – ha ismern�lek, val�sz�n� ut�ltalak volna, de �gy hogy halott vagy, m�g jobban ut�llak. Egy vad�sz vagyok, de pedig egy olyan ellens�g, ami ellen nem tudok v�dekezni a testi er�mmel. Sz�val, amir�l besz�lni akarok, Willow. Szeretem �t, de te �tokk�nt remegsz kett�nk f�l�tt. Sosem fog feldolgozni, majdnem elpuszt�totta �rted a vil�got, �s ez ut�n vele lenni f�lelmetes. Fura, hogy �n erre k�rlek, de t�gy valami csod�t, hogy elengedjen. �g�rem, boldog lesz velem, de ehhez kell a belegyez�sed. – ebben a percben egy magas, sz�ke n�t pillantott meg a temet� v�g�ben, k�pekr�l ismer�s volt, Kennedy felpattant, �s kis h�j�n sik�tott, azt�n �szrevette, nem Tara. Fell�legzett – ez szem�t h�z�s volt t�led – fenyegette meg ujj�val a s�rt, megfordult �s felsikoltott, egy szellem �llt mellette, Tara szelleme

-         Szia Kennedy… Hogy vagy?

-         Az �jul�s sz�l�n! Hogy ker�lsz ide?

-         Gondoltam, jobb lenne, ha tudn�k v�laszolni is!

-         Igen, ha egy szellemhez besz�lek l�nyegesen jobb, mintha egy k�darabhoz… b�r… f�lelmesebb is!

-         Nyugodj meg! L�gy �szinte! Rajtad, csak �n seg�thetek…

Ek�zben Buffy �s Willow k�rbej�rta az eg�sz v�rost. Willow �rdekesen �rezte mag�t, hogy Tara sz�l�v�ros�ban keresg�l, �s nem a s�rt, amit egyszer m�r megl�togatott. Az�rt temett�k ide, mert Willow elt�n�se ut�n a csal�d k�zel akarta mag�hoz tudni a halott l�nyt. �gy ker�lt ide a s�r, �s k�s�bb ez�rt (�s egy kisebb pokol sz�ja miatt) j�ttek ide letelepedni. Buffy megfogta Willow kez�t, �s egy padra h�zta, megsz�lalt:

-         Nem �rdemes m�g egyszer k�rbej�rni a v�rost. Nincs meg, ink�bb gondolkodjunk, hol lehet. Te ismered, hol van most?

-         Nem tudom, sokszor l�p le, de olyankor mindig tudom, hogy sz�leihez, bar�taihoz, sat�bbi. Most fogalmam sincs, lehet m�r nincs is a v�rosban, �s m�r bes�t�tedett.

-         Egy vad�sz, nem esik baja. Ink�bb �rtetek agg�dok, mi a baj veletek? Annyira szerett�tek egym�st, most meg veszekedtek…

-         Nem is tudom, ami�ta ide k�lt�zt�nk, sok a baj. F�leg Tara miatt, de m�r b�rmin �ssze tudunk veszni. Lehet, nem lesz j� v�ge…

-         Szereted? – Willow arc�n egy mosoly k�rvonalaz�dott, az �gre emelte a tekintet�t:

-         Nagyon

Tara mutatta az utat Kennedy el�tt, eg�szen addig, m�g egy erd�b�li tiszt�sra nem �rtek, itt a szellem intett, hogy �lj�n le, mell� lebegett, �s megsz�lalt:

-         Sz�val mond! Mi a baj?

-         Te… Willow szeret t�ged.

-         T�ged is! – Tara mosolyog, de m�g a vad�sz nem l�tja, szeme gonoszan villan

-         �n azt akarom, hogy csak engem szeressen, ne egy halottat! – szomor�an besz�lt, kicsit idegenkedett is a helyzett�l

-         Mert �nz� vagy �s bek�pzelt! – Kennedy felkapta a fej�t, Tara arca fura f�ny kapott

-         Micsoda? Nem seg�teni j�tt�l? – ijedt volt

-         Dehogynem! Seg�teni, hogy felfogd, nem vagy hozz� val�. Neki egy kedves l�ny kell, olyan, mint �n. Nem egy vad�sz, abb�l ott van Buffy. Te egy felfuvalkodott, nagyk�p� ribanc vagy. – Tara szeme v�r�sen csillogott, j�s�gos arca eltorzult, Kennedy ezt nem vette �szre, ink�bb visszakiab�lt:

-         Ez nem igaz!

-         Nem? Ne hazudj, ismerlek. El�sz�r is, csak azt vetted �szre benne milyen sz�p, csak meg akartad szerezni, mert egyed�l volt�l a h�zban.

-         Ez… ez igaz, - lehajtotta a fej�t - de…

-         Nincs de! Csak az�rt van veled, mert meghaltam, te egy gonosz l�ny vagy!

-         De �n szeretem…

-         �n is, de nekem meg kellett halnom, ne j�tszd itt az �rtatlan, te h�ztad meg a ravaszt. Ott volt�l, eml�kszel m�r? – Kennedy szeme kit�gult, v�gigsim�tott a haj�n, arc�n t�m�r f�jdalom, majd feln�zett:

-         Igen eml�kszem, �n l�ttelek le, mert gonosz vagyok, �s birtokolni akartam Willowt.

Buffy �s Willow m�g a padon �ltek:

-         J� �n ismerem, fogalmam sincs, hol van! – a boszork�ny ideges volt – te vagy a vad�sz gondolkozz!

-         �n… nem tudom. Nem szoktam csak �gy elt�nni. – Willow elmosolyodott

-         3. �vv�ge? Ki bujk�lt �t egy nyarat Los Angelesben?

-         J�, az m�s volt… Angel meghalt, �s…

-         J�, az t�nyleg m�s volt, de Kennedy is szerelmi b�natos, �s �gy valami olyasmit fog tenni, mint te mikor szomor� vagy. – Buffy nevetve felki�ltott:

-         Lefekszik Spikekal? – Willow tetette az ijeds�get:

-         Csak nem! – majd elnevette mag�t,de Buffy most szomor�an n�zett:

-         Meg, ha akarna, se tudna…

-         Ne l�gy olyan szomor�, majd visszahozzuk, ez a dolgom… K�r, hogy Tar�t nem tudtam… �s ha Kennedy is meghal?

-         Nem fog! � egy vad�sz.

-         Ez nem nyugtat meg, f�ltem.

-         Megvan, a temet�!

-         Igen, hova m�shova mehet egy vad�sz, mint egy temet�be? – azzal fut�snak eredtek.

Tara lassan k�nozta Kennedyt, olyanokat mondott neki, amiket nem tudott feldolgozni.

-         Csak egy megold�s van, ha meg�l�d magad.

-         Akkor szeretni fog?

-         Igen!

-         Annyira, mint t�ged?

-         Nem, annyira sosem fog.

-         De �n…

-         Mindig csak te! �nz� vagy, veszned kell! – egy k�speng�t var�zsolt el� – tedd meg!

-         Boldogan – a vad�sz mosolyogva a csukl�j�hoz �rintette a peng�t

-         Ne! Kennedy mit csin�lsz? – Willow kivette a kez�b�l a k�st.

-         Meg�l�m magam, hogy szeress, � mondta.

-         Kennedy szeretlek! Ki mondta?

-         Tara – Willow k�rbefordult, b�rmit megtett volna, hogy �jra l�ssa a boszork�nyt – most is �t keresed! – Kennedy visszavette a peng�t, most Buffy vette el t�led, �s egy f�ba dobta.

-         Nem �l�d meg magad! – Buffy ijedt volt �s m�rges – Willow n�zd, ott van! – egy pontra mutatott, megl�tt�k Tara torz, undor�t� �rnyk�p�t, ami m�r foszlott sz�t, m�g�tte egyre jobban kirajzol�dott a d�mon.

-         Nem engedi! – s�rt Kennedy a „szellemnek” – mi�rt nem engedi? – Willow megr�zta a v�ll�t!

-         Kennedy figyelj r�m! � nem Tara, ez egy d�mon, aki azt szeretn�, hogy meghalj. Az sem �rdekelne, ha � lenne, t�ged szeretlek! � egy eml�k, egy mosoly, n�h�ny k�nny, de te �lsz, �s velem vagy.

-         Pont ez a baj �lek… - m�g mindig a hipn�zis hat�sa alatt volt.

-         Ha meghalsz, �n nem tudom, mit csin�lok, nem �ln�m t�l, �n… - Willow s�rt, a k�nnyei megt�rt�k a var�zslatot.

-         Willow, nem akartam – meg�lelte, Buffy k�zben a d�mont k�ldte vissza a m�svil�gra, aki Tar�t j�tszotta.

-         J�l vagy, ugye sosem csin�lsz ilyen h�lyes�get!

-         Nem, nem b�rn�lak itt hagyni! Szeretlek!

-         �n is, sose gondolj m�st!