-         Csak n�h�ny �jszaka… csak n�h�ny �jszaka… - mondogatta mag�ban.

Tudta, hogy ism�t gyorsan meg fog bocs�jtani Neki, de sz�ks�ge volt n�h�ny nap k�l�nl�tre. Lassan ment, tudatalatt minden pillanatot ki akart �lvezni, amit nem Willow-val t�lt�tt. Egyre csak n�zte a t�jat, a madarakat, a felh�ket, a j�v�-men� embereket �s minden m�st. Most csak a l�nyegtelen dolgok �rdekelt�k.

Csak ment �s ment, nem figyelt semmire, �gy csak azt vette �szre, hogy hirtelen ott tornyosul a feje f�l�tt a Sunnydale Egyetem magas f��p�lete. Lassan ment be, az el�bbi �rz�sekkel tele, �s m�r v�rta, hogy megl�thassa �j szobat�rs�t. �m, amikor az ajt�t nyitott neki, nagyon, de nagyon meglep�d�tt.

-         Szia. – k�sz�nt Oz, kez�ben egy zacsk� kaka�porral. – Forr� csokit csin�lok �s… azt hiszem van annyi, hogy kett�t csin�ljak. – azzal betess�kelte a – m�g mindig d�bbenten �ll� – l�nyt.

A fi� megcsin�lta az italt, �s le�lt az egyik sz�kre, szemben Tara-val.

       - Willow tudja, hogy itt vagy? – sz�lalt meg v�g�l a l�ny.

Oz lehunyta a szem�t egy pillanatra, �s r�j�tt, hogy Tara t�nyleg azt mondta. T�nyleg az � nev�t mondta ki.

-         Soha nem mentem el. A te forr� csokid viszont ki fog h�lni.

Tara csak �lt �s nem sz�lt semmit, mik�zben Oz letette a b�gr�j�t �s r�n�zett. Tara v�rt egy pillanatig, azt�n v�gigsim�tott haj�n �s olyan kih�v�an n�zett a fi�ra, ahogyan azt m�g soha nem tette. Legal�bbis, am�g nem tal�lkozott Willow-val. Oz mosolyogva n�zett r�, mert a l�ny �gy igaz�b�l m�g soha nem n�zett r�. Egyszer sem.

A l�ny v�gign�zett a fi�n. A haj barna volt, b�r Tara v�r�sre eml�kezett. Nyak�ban egy b�rnyakl�nc volt. K�k p�l�t �s sz�rke nadr�got viselt. Tara-nak – b�r ez teljesen ellentmondott term�szet�nek – tetszett a l�tv�ny. �s valami k�l�n�s �rz�s ker�tette lassan a hatalm�ba.

A l�ny s�hajtott egyet, de �pp csak annyira, hogy ne lehessen hallani, letette a b�gr�j�t a a kis asztalra �s csak maga el� n�zett. N�h�ny m�sodperc m�lva megsz�lalt:

      - A forr� cs… csoki nagyon finom volt. K�… k�sz�n�m.

      - �dv itt. - a fi� k�r�ln�zett �s megakadt a szeme Tara t�sk�j�n, amiben h�rom vaskos k�ny volt.

Odament, kiemelte �ket a t�sk�b�l �s megk�rdezte:

-         Var�zsk�nyvek?

-         Igen – v�laszolt Tara.

-         Teh�t m�g mindig er�sen foglalkozol a m�gi�val.

-         H�t… i… igen. Willow-val sokat szoktunk gyak… - mondta a l�ny, de hirtelen abba is hagyta, amikor r�j�tt, hogy m�r megint kimondta. Az � nev�t.

Oz azonban nem sz�lt semmit, csak �llt ott, ism�t csak a tekintet�t f�ggesztette a l�nyra. V�g�l ism�t a fi� kezdte a besz�lget�st. Ezzel telt el az eg�sz nap. Sokat besz�ltek mindenf�le apr�s�gr�l – m�gi�r�l, Willowr�l, a gonoszokr�l, Buffyr�l, s�t m�g egy „ki h�ny apokalipszist �lt �t?” versenyt is rendeztek. B�r eddig egyik�k sem volt t�l sz�sz�ty�r ember, de a nap v�g�re mindenketten megny�ltak a m�sik fel�. Ott �ltek egym�st mellett �s �pp valami semmis�gr�l besz�lgettek, amikor Oz odahajolt a l�nyhoz �s lassan, nagyon lassan megcs�kolta. � sem tudta mi�rt, de az �szt�nei azt s�gt�k, hogy tegye meg. Tara el�sz�r meglep�d�tt, de kezdte �lvezni a helyzetet �s belefeledkeztek a cs�kba.

El�sz�r Tara t�rt mag�hoz. 

-         Mit csin�lunk? – suttogta.

-         Azt hiszem cs�kol�zunk.

-         De ezt nem lenne szabad.

-         Tudom.

Tara fel�llt. Kin�zett az ablakon. M�r hajnalodott. D�nt�tt. Visszamegy Willowhoz �s vele marad �r�kk�. �s �gy tesz, mintha ez meg sem t�rt�nt volna. �s elfelejti ezt az �jszak�t. �sszeszedte cuccait �s elindult kifel�.

-         Tara… - sz�lt ut�na Oz.

Tara h�trafordult. A fi� m�g soha nem sz�l�totta a nev�n. Soha.

-         Igen?

-         Ha… ha akarsz, m�g visszaj�hetsz. – mosolygott.

A l�ny elpirult a cs�k eml�k�t�l, majd az ajt� fel� fordult �s kis�t�lt. Visszament, hogy megtal�lja �jra a szerelmet �s �j �rtelmet adjon a kapcsolat�nak Willow-val.

Oz pedig visszament a szob�j�ba �s minden j�t k�v�nt a k�t l�nynak…