Néhányan elmentek, de a többség még így is maradt. Kíváncsiak voltak a folytatásra. A 12 kiválasztott közelebb ment a bizottság tagjaihoz. Miközben egyre közelebb értek boldog beszélgetésbe bonyolódtak. A tagok egyre rémültebb arcot vágtak. A legnagyobb csoporthoz, azaz Buffyékhoz odalépve egyikőjük keze már remegett az idegességtől.

-Maguk már ennyire jól ismerik egymást?- fakadt ki aztán a démon, akinél az állán lecsüngő bőrcafatka a kék egyre sötétebb árnyalatát kezdte felvenni, míg el nem jutott a feketéhez.

-Ja! Körülbelül, de anya és Spike se ismeretlen már a számunkra- mondta magabiztosan Faith, mintha egész életében csak ezt csinálta volna…. Valóságshowból ki és abba be.

-Várjanak! Egy- kettő- három -négy- ö…nincs ötödik!!! Ez katasztrófa! Maguk tönkre akarnak minket tenni, komolyan mondom!!!!!!!

-Nem értem mi van abban, hogy fél óra alatt sikerült megjegyeznünk néhány bugyuta nevet- emelte fel a hangját Buffy.

-a szabályok….azt…azt írják benne, hogy minimum öt lénynek tilos személyesen ismerni egymást! És ez csak négy!

-Nem tudom, mit pattog, hiszem magul zártak be minket erre a levegőtlen helyre- mondta félvállról Cordelia.

-Mi sem egyszerűbb kőagyúkám! Vegyetek be egy tizenharmadikat- motyogta cigivel a szájában Rupert.

-De kit ?!?!- mondta a bizottsági kislányos hangon az idegességtől már.

-Szavazzanak! -Figyeljék meg őket újra! -Kiszámolóval döntsék el!- az ötletek csak úgy záporoztak a leendő házlakók közül.

-Dobják bele egy dobozba mindenkinek a nevét, aki itt maradt, és akit kihúzzák az lesz a 13.- hirtelen mindenki Anyára nézett döbbent szemekkel.

-Ez jó ötlet! Hogy hogy nem nekem jutott az eszembe! Bár nem is tudom, hogy én mit töröm itt magam, hiszem annak a szerencsétlen bagázsnak köszönhetjük ezt az egész cirkuszt- Willow becsukta Xander tátott száját a mutatóujjával, közben képzeletben megátkozta Cordeliát, és annak 5 cm hosszú szőr nőtt az amúgy márványt utánozó simaságú lábára.

„Kár hogy nem tehetem meg.”- gondolta magában egy könnyed mosollyal.