Egy óra múlva mindannyian a nappali közepén ültek. Spike az egyik fotelben gyengéden tartotta karjaiban a babát és egy kis üvegből cumiztatta. Willow kis varázslattal megoldotta az ételproblémát, és most mindenki nagy szemekkel bámult a hirtelen apává lett vámpírra.

Spike még semmit nem tudott elmesélni, mert Buffy makacsul kerülte tekintetét, és lehetőleg nem szólt hozzá, Xander folyton poénkodott olyan ócska viccekkel, hogy „Nézzétek a papit” meg  „Ezt nem gondoltuk volna te pernahajder”, s mindig úgy röhögött ,mintha olyan vicces lenne. Giles csak gondterhelten csóválta fejét és egy magával hozott könyvet lapozgatott.

Anya szólalt meg legelőször szokás szerint.

-Ez olyan édes! Egy apró kis élőlény…hát nem aranyos ahogy egy tömeggyilkos karjaiban cuclizik??? -megszokták már Anya ironikus hangnemét, de erre a kijelentésére most mindenki úgy nézett rá, mint egy gonosztevőre.

-Jól van na…de mégis…titeket nem érdekel hogy került Spikehoz egy gyerek??

Ekkor Spike szólalt meg.

-Na végre…elmondhatom akkor? Mert eddig senkit sem érdekelt különösebben.

-Én …nekem el kell mosogatnom. Öhm...sok a koszos edény, meg nagyon koszos a konyha is…mindenhol…mindenhol tök nagy… a kosz.-habogott Buffy s kisietett a konyhába.

Feszült csend lett a szobában, majd Giles szólalt meg először.

-Akkor megtudhatnánk végre mi folyik itt?

-Ok. -kezdte Spike- Szóval  esti kis ..öhm..sétámról megyek haza, érzek valami fura szagot, benyitok a kriptámba, sehol senki, keresgélek, keresgélek, és mit találok? Ott pislog nekem egy csomagnyi kis ..baba. Ennyi. Fogalmam sincs honnan került oda…és egyeltalán milyen baromnak jut eszébe ,hogy egy vámpír kriptájába tegyen le egy ilyen icipici édes kis…- itt hirtelen észbe kapott, mert a többiek furán kezdetek nézni a vámpír gagyogására. -Szóval nem értem. Miért pont én?

-Az nem jutott eszedbe hogy körülnézz?-kérdezte idegesen Giles.

-Mit gondolsz okostojás, mi volt az első dolgom??? Különben is ,ha lett volna valaki ott, azt megérzem, erről biztosíthatlak.

-És..öhm..bár eddig nem találtam róla feljegyzést, vagy ..öhm…szóval…lehet hohy ..lehet  a te gyereked?-kérdezett újból most már óvatosan Giles.

Ekkor a konyhában egy tányér nagy csörömpöléssel a földre esett.

Spike gyorsan válaszolt.

-Nem. Nem lehet. Ebben biztos vagyok. Nem az enyém.

De Giles tovább erősködött.

-Mert tudod, Angel és Connor ugye, ő sem úgy…neki sem lehetett volna, csak volt az a prófécia, és hát ugye tudjuk, hogy ti..öhm..vámpírok sem hát…nem éltek öhm..szűzi életet.

Újabb tányér tört össze a konyhában, majd Buffy idegesen szaladt fel a lépcsőn a szobájába.

-Hé, örzőkém. Azt mondtam, nem. Nekem senki nem szült gyereket!-mondta lassan tagolva a szavakat. Ezt mindenki tudja, nyílt titok, bár nem beszélünk róla, csak egy valaki számít nekem. Érthető?

Mindenki tudta, s mindenki hallgatott a dologról , ez egy ki nem mondott megegyezés volt köztük, nem beszéltek róla, de tudták hogy állnak a dolgok Buffy és Spike között.