Xander nyitott ajtót a harmadik csengetésre.
-Hé,Spike. Mi van? Ráfeküdtél a csengőre? Üldöznek, vagy mi van?
-Ááá, most nincs idő a hülyeségidre, Buffy itt van?- kérdezte rögtön
Spike s már lépett is be az ajtón.
-Itt van, persze hogy itt van, de...Spike...te gügyögsz? Vagy...öhm...a
vámpíroknak korog a hasa? Mi...mi ez? Spike...régóta ismerjük egymást,
tudod, rendkívül jó szakemberek vannak a várostól jó mesze, akik
foglalkoznak ilyesmikel...tudod szép sárga házakban,
gumiszobákkal...esetleg meg is látogathatnánk...
-Véres pokol. Fogd be!
-Oh, Spike...mi az? Mi van itt? Már megint veszekedtek? -lépett a
szobába Buffy aki éppen a zuhany alól jöhetett mert csak egy törölköző
volt rajta, haja vizesen omlott vállára.
Spike egy pillanatra elkalandozott a rövid kis törölköző által felfedett
látványon, s csak magában korholta önmagát.
-Véres pokol, ezer démon, ez kellett nekem, rám támadnak, ketten is,
kivédem erre jön ezzel a tenyérnyi törölközővel és...ááá véres pokol! Ha
most ketten lennénk...Hagyd abba!A baba...
Elkapta szemét a vadászról, s mintha csak pár vámpírról lenne szó,
halkan mondta.
-Van egy kis probléma.
-Milyen probléma? -kérdezte mosolyogva Buffy. -Nincs probléma, mi
mindent megoldunk, világvége, apokalipszis... Na mondd!
-Hát...ez most nem olyasmi.
-Öhm...Spike, neked mozog a...-s Buffy furán nézte a vámpír mellkasán
mozgolódó kabátrészt.- És olyan furcsa ott...te...meghíztál..vagy az ott
egy olyan..öhm...Buffy lesütötte szemét, s Xanderre nézve kuncogni
kezdtek.
-Hm, ez nem olyan vicces. Én hoztam egy...véres pokol- s benyúlt
kabátja alá , kihúzta onnan óvatos mozdulattal a picit , rögtön
visszafektette mellkasára, és kérdőn nézett a két száját tátó barátra.
-Spike csinált egy gyereket.-szólalt meg Xander, majd akkora
röhögésben tört ki, hogy szemeit törölgetve  leült az egyik fotelbe és
térdeit csapkodta. -Ez jó!!!Spikenak gyereke van!Háháháhá!
Buffy mozdulatlanul állt, azon jártak a gondolatai, hogy ez hogy lehet.
Vámpíroknak nem lehet gyerekük...de de végülis...Angelnek is van
és...de kitől? Ki szülte? Ennek ellenére mindössze annyit mondott
keserűen ejtve a szavakat:
-Hívom Gilest.
-Jó, de kéne valami...valami kaja, én nem tudom, mit esznek az
ilyen...szóval mit esznek?
-Szólj Willownak, én...én most csak...azt hiszem felhívom Gilest.
Spike a konyhába sétált, Willow onnan hallott mindent és most
csodálkozó arccal nézte az apróságot, aki úgy bújt a vámpírhoz, mintha
mindig oda tartozott volna.