Angel berobbant az ajtón, karjában az eszméletlen, vérző Spike-kal.

-Lorne! Az asztalt, gyorsan!- kiáltott a dermedt, zöld démonra, aki-ha lehetséges,- még zöldebbre vált.

-Már megint?!- nyögött fel Lorne, miközben a tárgyaló hatalmas asztálról papírokat

sodort le.

Angel nem válaszolt, az öntudatlan vámpírt helyezte óvatosan az asztalra.

- Gunn! Hívd Heyleit, siess!! Lorne, kérlek hozzatok jeget, rengeteget, és azonnal!

  Miután mindenki elrohant a dolgára, Angel Spike élettelen teste mellé támaszkodott.

-Szinte hihetetlen, hogy megint megtetted! De ha ezt túléled, esküszöm, nincs tovább! Gondoskodom róla, hogy ne legyen több kamikáze akciód!-mondta elszántan szikrázó szemekkel, majd nekiáltt óvatosan leszedni Spike ronggyá szakadt ruháját.

Közben Illyria és Lorne visszatért a jéggel és segítettek Angelnek sérült társuk vetkőztetésében. időközben Gunn is visszajött.

-Heylei azonnal jön,-mondta.- Segítsek valamit?

-Igen,-bólintott Angel.-Gyere, fejezzétek be, mindent szedjetek le róla.Mindjárt jövök, hozok néhány lepedőt. Ja, a vállát és az oldalát jegeljétek be!

Ezzel elviharzott. Az irodájába ment, egyenesen a telefonhoz.Nagy sóhajjal tárcsázott.

-Dawn?Szia,Angel vagyok.Buffyval kellene beszélnem, nagyon fontos!-rövid szünet után újra megszólalt.

-Szia. Jól vagy?-nagy levegőt vett -Buffy, Spike-ról van van szó...

-Igen. Tudom ,hogy mit ígértem. Buffy, nem tudok tovább vigyázni rá!-Angel hangja ingerültté vált.-Nem hagyja!Megint az életét tette kockára értem, és félek ,hogy most veszíteni fog! Ha még látni akarod ,azonnal gyere!!-Ezzel letette a telefont. Kikapta a rémült biztonságiőr kezéből a lepedőket és visszarohant a tárgyalóba.

  A sötét asztalon rikítóan világított Spike kivérzett, élettelen teste. Angel óvatosan betakarta, eközben megcsörrent a telefon. Gunn állt a legközelebb, így  ő kapta fel.

-Azzonnal engedjék be!- kiálltott a telefonba,-Az idióták- morogta .

- Angel, a doktornő megjött-mondta.

-Végre,-sóhajtott megkönnyebbülten Lorne- talán van még esélye ennek az őrültnek!

   Csinos, alacsony , barna nő viharzott be egy hatalmas táskával.

- Megígértétek, hogy féken tartjátok!- mondta szemrehányóan Angelnek-Nem vagyok varázsló, csak orvos!!

-De igen, Heylei-vigyorgott Gunn feszülten,- varázsló vagy! Már párszor összefoltoztál és müködök!

-Sajnálom,-Angel arca szomorú grimaszba rándult.- Ismered Spike-ot. Először cselekszik, a gondolkodás nem erős oldala.

Illyria gúnyosan nézett vissza.

-Ha leáll gondolkodni, te már halott vagy!

Lorne békítően lépett közbe.

- Talán Spike-kal kéne törődnünk!

-Jogos,-bólintott a doktornő, miközben már a sérült vámpírt vizsgálta.

-Gunn! A táskámat, légyszíves!-szólt fel sem nézve- Angel ! Lepedőket az asztalra, és kellene néhány erősebb fényü lámpa is!

-Meglessz- bólintott Angel-, kell még valami?

-Vér.

- Emberi?- nézett megütközve Angel- Ez nem túl jó ötlet!

-Most igen- fordult vissza  Heylei,- túlságosan kivérzett, nagyon gyenge! Azt sem bírja így ki, hogy összerakjam!

Az íróasztalhoz lépett és egy papírra pár sort írt.

- Keresd meg a kórházban Sam Raymondsot, ő ad amennyit kell. Nagyon siess, kérlek!

Angel szó nélkül fogta a papírt és elrohant.Lorne és Illyria is távozott, egyedül Gunn maradt ott, segíteni. Már összeszokott csapatként láttak munkához.

     Az idő ólomlábakon vánszorgott. Angel rég visszatért. Azóta megvirradt, és most újra lemenni készült a nap. Lorne már rég elment, hogy Heylei ikerfiaira vigyázzon. Angel két szobát is rendbe rakatott, hogy a fáradt doktornő és a beteg vámpír zavartalanul pihenhessen.

 De csak Gunn jött ki néha és vitt magával némi kávét vagy vizet Heyleinek.És nem mondott semmit.Ez így ment már vagy tizenöt órája.Angel fel-alá járkált, nem találta a helyét. Utálta érte magát, de most komolyan aggódott Spike-ért. Az elmúlt években Spike a csapat teljes jogú tagjává vált.Angel kissé hitetlenül állt ez előtt a nagy változás előtt. Már értette, miért védte Buffy annyira Spike-ot még Sunnydale-ben! A fiú tényleg teljesen megváltozott.Törődött a társaival, az emberekkel.Ha kellett védelmezte őket. És őt, Angelt is. Immár harmadszor tette kockára miatta az életét, és harmadszor kellett Heyleit hívniuk Spike-hoz. Legutóbb, miután felépült , Angel megkérdezte tőle, hogy miért védi őt ennyire, miért kockáztat ennyit? Spike csak vállat vont és azt felete:

-Csakis Buffyért, Angel. Téged szeret,mindig is téged szeretett. Ha bajod esne,belehalna. Én pedig abba, hogy újra elveszteném. Hamarosan visszajön, ne kérdezd honnan tudom, nem tudom ,csak érzem. És azt akarom, hogy épen találjon. Képtelen vagyok elviselni, ha szenvedni látom.

Angel hallgatott egy pillanatig, végül szomorúan csak ennyit füzött hozzá:

-Nem csak hülye vagy Spike, hanem vak is.

    Angel nem számolt be senkinek- legkevésbé Spike-nak- arról, hogy Buffyval rendszeresen tartja a kapcsolatot. Mikor a sunnydale-i apokalipszis után Spike visszatért, Angel felhívta Buffyt, aki azt kérte, hogy fogadja be a férfit és vigyázzon rá, amennyire lehet.Angel ezt akkor megígérte  és a lehetőségekhez képest be is tartotta. Eddig. Egy ideje azonban képtelen Spike kamikáze akcióit megállítani. Mintha  a férfi a halált keresné. Igaz, hogy most őt , Angelt védte, de ez is eléggé öngyilkos megmozdulása volt. Egy begőzölt alakváltó démont kellett hatástalanítaniuk, mikor a semmiből előkerült a második is,pont Angel mellett. Spike kettőjük közé vetette magát, a testével védve társát és időt hagyva nekik, hogy az elsővel végezzenek. A második eközben szinte letépte Spike karját és felszakította az oldalát. Gunn és Illyria rögtön a démon ellen fordult és megölték,de addigra Spike már alig élt. Angel letérdelt mellé és fogta épen maradt bal kezét:

-Mi a fenét müveltél már megint?! Azt hiszed ,téged nem lehet megölni?!-dühvel próbálta leplezni fájdalmát és könnyeit.

Spike-nak csak egy bágyadt félmosolyra volt ereje. Olyan halkan beszélt, hogy még Angel is alig hallotta:

-Én nem... Véres pokol, ez nagyon fáj- zihálta,-Nem volt időm, annyira ... annyira gyors...

Vért köhögött fel és elájult. Angel ekkor merte csak megnézni Spike sebeit. Rémülten látta, hogy társa karját néhány ínszalag és némi bőr tartja csak, a csont eltört.Va-

lószínüleg az öreg bőrkabát , ami tönkre ment, mentette meg. Az oldalán hosszú, tépett seb éktelenkedett. Angel a karjába kapta Spike-ot, Gunn ,mint az őrült, vezetett.

Angel már tudta, hogy ujjabb harcostársat veszített el, akár felépül Spike, akár nem.

  Eddig jutott gondalataiban, mikor halk kopogás riasztotta fel.

- Uram!- a biztonsági őr volt az,- Miss Summers megérkezett. Bejöhet?

-Köszönöm,-bólintott Angel és visszafordult az ablaktól.

És  ott állt előtte Ő.Apró, gyönyörü és már nem az egyetlen Vadász, de még mindig a legerősebb.Bufy Summers. Egymás karjába zuhantak és  megcsókolták egymást.

Egyetlen önfeledt pillanatig újra csak ők léteztek egymásnak. De a pillanat elmúlt,

és Buffy csak a szemével kérdezett.

-Még nem tudok semmit,- sóhajtotta Angel fáradtan- az orvos  több mint 15 órája dolgozik rajta.

-Mióta nem pihentél?- kérdezte Buffy.

- Már nem is tudom, de most képtelen vagyok rá-válaszolta Angel.-Megőrjít a várakozás.

- Ezt ismerem,-szólt a lány.- Elmondod , mi történt?

   Angel röviden elmondta utolsó akciójukat és Spike tettét. Buffy arcán könnyek folytak.

-Még mindig bizonyítani akar.

- Tudnám , mit?!- morogta Angel mérgesen,-Ha ezt túléli, el kell vinned, Buffy. Nem vállalok több felelőséget érte.Már nem tudok vigyázni rá.

-Megértelek,-bólintott a lány,-de nem lesz hiányos a csapatod?

-Nem éppen-mondta a férfi,- van valakim Spike helyére. Munkánk pedig rengeteg van.

-Rendben,- mondta a lány,-akkor...

-Végre készen vagyunk- szakította félbe Gunn a lányt.-Szia, Buffy!

-Hogy van ?- ugrott fel Angel és Buffy.

-Talán megmarad,-mondta az épp kijövő doktornő.-Angel! Van valami erősebb italod, mint a víz?

-Persze, de ülj le, mielőtt összeesel-válaszolt Angel, miözben két poharat töltött   félig,majd Heyleinek és Gunnak adta.-Átvigyem Spike-ot a szobájába?

-Rögtön, csak ezt megiszom- kortyolt a doktornő az italából.- Valakinek vele kellene maradni. Mikor felébred, komoly fájdalmai lesznek.De én most csak aludni akarok! Haza vinnél, Angel?

-Nem szüksége,-rázta a fejét a férfi.-Neked is csináltattam szobát, a fiúkra pedig Lorne vigyáz. Reggel áthozza őket.

-Kösz!- sóhajtott a nő.- Akkor fektessük ágyba a mi szamurájunkat. Te maradsz vele?

-Nem,- szólalt meg Buffy, aki eddig csendben figyelte a beszélgetést.- Én fogok vigyázni rá.

Heylei értetlenül nézett előbb Buffyra, majd Angelre, aki ekkor kapott észbe és végre bemutatta egymásnak a két nőt.

-Szóval te vagy a Vadász,  akiért a csata zajlik a két fiú közt-jegyezte meg  csendesen.

-Miféle csata?!- meredt Buffy Angelre értetlenül.

-Na ez az , amit nem most fogunk megbeszélni!-jelentete ki Angel igencsak határozottan, ellentmondást nem türve.

-Talán vigyük ágyba Spike-ot,-kapott észbe Heylei is.- Buffy, utána elmondom, mi lesz a dolgod.

Mind átmentek a tárgyalóba. Spike a szokottnál több árnyalattal fehérebben feküdt a lepedőkkel borított asztalon, bekötözve. Angel és Gunn óvatosan felemelték és átvitték az előkészített szobába.

-Angel, ha nem haragszol ,én most lelépek-mondta Gunn fáradtan.

-Persze, menj nyugodtan-monta Angel.- Pihend ki magad, ha valami lesz ,szólok.

Gunn távozása után  a doktornő elmondta Buffy teendőit, majd Angel kíséretében távozott. A lány Spike ágya mellé húzott egy széket, leült és megfogta a férfi ép bal kezét. Utolsó találkozásukra gondolt és arra, hogy Spike azóta mi mindenen ment át, mennyit változott. Angel elég rendszeresen beszámolt a dolgokról, így Buffy tudott Spike enyhén szólva öngyilkos akcióiról. Kicsit irónikusnak érezte, hogy Spike védte Angelt,holott pont fordítva kellett volna lennie, de hálás volt érte,mert Angel mindig erőt adott neki, akkor is ha nem volt a közelében. De , most hogy végre visszatért, tudta, hogy ő és Angel nem lehetnek eggyütt. Gondolataiból Angel kopogása riasztotta fel.

-Buffy! Az irodában leszek, ha szükséged lenne valamire.

-Miért nem mész haza és pihensz végre?- kérdezte a lány,- Alig állsz a lábadon a fáradtságtól.

-Az irodám jól felszerelt, ott is tudok pihenni,-mondta a férfi.-Mikor váltsalak fel?

-Nem tudom,-rázta a fejét Buffy.-Itt akarok lenni ,mikor magához tér.

-Rendben,-bólintott Angel.-De ha kérhetlek, ne légy vele nagyon kemény, én akarom kitekerni a nyakát!

- Látom , még mindig nagyon "kedvelitek" egymást!

-Vannak vitáink, nem egyformán látunk dolgokat.

-Nem is kell, Angel! Nem vagytok egyformák, és ez nem baj.-Buffy felállt és a férfihoz lépett.- Mindannyian változunk.Én is sokat változtam és te sem vagy már teljesen az, aki néhány éve voltál.Spike pedig nagyon sokat változott.Úgy gondolom,mindanyian többek lettünk az elmúlt évek alatt. Most menj és pihenj végre, nagyon rád fér!

Angel lehajolt és egy könnyed csókot lehelt a lány homlokára.

-Köszönöm,-mondta.-Jó éjt!

-Neked is -símította végig Buffy a férfi gondterhelt homlokát.

          Spike néha nyöszörgött, de nem tért magához. Már közel volt a hajnal, mikor Buffyn erőt vett a fáradtság egy pillanatra. Felállt, hogy igyon egy kávét és akkor meglátta. Sok elképsztő lénnyt látott már, de ez minden képzeletet felül múlt! Mintha egy gyomorrontásos rémálom vált volna valóra! Buffy hacra készen a lény elé állt, hogy Spike-ot védje. A hatalmas fekete rémálom-alak szabadkozva emelte fel a kezét.

-Bocsánat, Vadász, nem akarok semmi rosszat! A nevem Skip- mutatkozott be.

-Buffy-mondta lány.- Ha bajt nem akarsz , akkor mit?

-Khm. Nos , Spike-ért jöttem ...- nem tudta befejezni a mondatot, mert Buffy  iszonyú pofont adott neki.

-A francba, kislány ! Legalább végig mondhatnám?!- tapogatta sajgó állát Skip- Nem akarok semmi rosszat!

-Persze,- bólintott gúnyosan Buffy. -Csak Spike-ot. Őt viszont nem viszed innen  sem a pokolba, sem más démondimenzióba, bárhonnan is jöttél!

-Végig hallgattnál?!-Skip kezdett dühbe gurulni.-Ott tartottam, hogy Spike-ért jöttem, ha már itt nincs rá szükséged. A Létező Erők  rád bízzák a döntést.

-Már megint én döntsek?!-Buffy  értetlenül nézett Skipre,-Miért nem őt kérdezitek, joga van dönteni a saját sorsáról! Megszenvedett érte!!

-Buffy, Spike döntése egyértelmü. Ő soha el nem mozdulna mellőled, ha tehené. Itt most az a kérdés, hogy te mit akarsz?

Buffy szeme könnyes lett. Elfordult Skiptől és Spike  mellé ült az ágyra megfogta ernyedt kezét.

-Hogy  én mit akarok? Egy kis nyugalmat, boldogságot. A férfit ,aki miattam szerezte vissza a lelkét, aki feláldoza magát a világért.-Skipre nézett-Azt hittem ez nyilvánvalóvá vált , mikor idejöttem.

-Szereted őt, Buffy?-Skip nagyon komolyan nézett a lányra,- Jól gondold meg , mit válaszolsz!

Buffy arcán folytak a könnyek.

- Szeretem.-Kezével gyengéden végig símitott Spike sápadt arcán, majd mefogta a kezét.- Már akkor szerettem,mikor az Elsővel harcoltunk,de későn vallottam be, magamnak is.Hallod ,Spike?Szeretlek, akár elhiszed, akár nem. Szükségem van rád, az erődre, a támogatásodra. A szerelmedre.Míg távol voltam sokszor éreztem, mennyire hiányzol.És végtelenül boldog voltam, mikor megtudtam, hogy életben vagy.Nem múlt el nap, hogy ne kívántam volna, bár mellettem lehetnél! Nem akarlak újra elveszíteni!

Skip a lány mellé lépett:

-Rendben, Vadász! Engem meggyőztél. De mi lesz Angellel?

-Angel már régen elengedett.  Ő hívott ide, Skip.-Buffy szomorú mosollyal nézett a hírnökre.-A mi útjaink nem most váltak el.

-Nos , akkor itt nincs több dolgom.-Skip  menni készült.-Ha tényleg annyira szereted,

akkor Spike meggyógyul. A szerelmed elég lesz arra ,hogy majdnem teljesen emberré tegye. Ez az Erők egyik ajándéka számotokra.Van még más is ,de annak még nem jött el az ideje. Vigyázz rá, hogy ő is vigyázhassom rád!Még elég sok dolgotok lesz!

A hírnök távozott és Buffy visszaült Spike ágya mellé. Megfogta a férfi kezét és hirtelen kitört belőle minden rég elfolytott fájdalom.Felszabadultan, hangtalanul zokogott, könnyei Spike kezére folytak. Nem vette észre, hogy Spike lassan kinyitotta a szemét és elképedten meredt a síró lányra. Percekig maradt mozdulatlan,rettegve, hogy csak a vágyai üznek gonosz tréfát vele,mint egykor Sunnydale-ben. Mikor végül rájött, hogy tényleg Buffy ül mellette és fogja a kezét,óvatosan megmozdult. Buffy ránézett és könnyes arcán mosoly ragyogott fel.

-Visszajöttél végre,- szólt halkan.

-Ahogy te is,-Spike hangja csak halk suttogás volt.-Tudtam, hogy jönni fogsz, megéreztem.

- Azt is, hogy miattad kell ide jönnöm?-Buffy finoman megsímogatta Spike sápadt arcát. Spike döbbenten meredt a lányra, majd dühbe gurult.

-Angel miattam rángatott ide?!- fujt mérgesen.- Kitekerem a nyakát!!!

Buffyból halk, megkönnyebbült nevetés tört ki.

-Már durcizol, Spike- mondta.- Most már biztosan rendbe fogsz jönni!

A férfi fáradtan lehunyta a szemét. Buffy felállt és a gyógyszerekért nyúlt.

-A doktornő hagyott neked fájdalomcsillapítót.Beveszed?

-Nem ,tiszta fejet akarok, ha már itt vagy,-sóhajtotta Spike kimerülten.-Viszont nagyon szomjas vagyok.

Buffy felállt és vizet töltött egy pohárba  majd óvatosan megemelte Spike fejét,hogy inni tudjon. A férfi néhány korty után teljesen kimerült, és visszahanyatlott a párnára.Buffy mégis elővette a gyógyszereket, bár Spikenak egyáltalán nem akaródzott azokat beszedni, végül a lány könyörgésére engedett.

-Velem maradnál még egy kicsit?- kérdezte. Hangjában félelem és remény bújkált.

Buffy szelíd mosollyal megrázta a fejét.

-Nem csak kicsit maradok , Spike-mondta.-Amint megerősödsz egy kicsit, elmegyünk!

-Ez azt jelenti, hogy...

-Nem jelent semmit ,- jelentette ki a lány.-És most itt az ideje, hogy aludj! Csúnyán elintézett az alakváltó és az is csoda, hogy még élsz, ne élj vissza az erőddel!

Spike kinyújtotta a kezét,Buffy pedig szó nélkül mellé feküdt. Kicsivel később egymés kezét fogva aludtak ,végre semmitől sem félve.

          Angel az irodájában Skippel beszélgetett.

-Biztos vagy benne, hogy így lesz a legjobb?- kérdezte Skip.

-Teljesen biztos vagyok benne, válaszolta a férfi.- Ha itt marad, Spike megöleti magát, pedig még szükség lesz rá, ha én kudarcot vallok.

-Nem fogsz,- biztosította Skip.- És mi a helyzet a lánnyal?

-Ez már akkor eldőlt, mikor felhívtam, és ő idejött.- mondta Angel szomorúan.

-Nos , a te döntésed,- vonta meg a vállát a hirnök.-Ideje mennem.De van valami , amit tudnod kell! A Létező Erők  megengedik, hogy magad döntsd el mikor válsz emberré.

-Köszönöm, de nem hiszem, hogy valaha is sor kerülhet erre-válaszolta Angel fáradtan.

-Ne gondolkozz túl sokáig Bajnok,- figyelmeztette Skip.- Most még , egy darabig tiéd a döntés, de ne élj vissza az Erők türelmével!

-Az sem biztos, hogy rólam szól a jóslat.

-Mostmár rólad szól,-biztosította Skip, majd búcsút intett és eltünt.

Angel  pedig magára maradt minden bánatával és kétségével, újra. Hátra dőlt kényelmes foteljában ,lehunyta a szemét és  talán észre sem vette a szeméből kigördülő könnycseppeket.