Írásai : There's nothing in the mirror |
There's nothing in the mirror
2005.03.20. 08:32
Hamrony! nekem eszembe se jutott eddig róla írni, nagyon jó lett!
A nap fényárba vonta Sunnydale városát, boldogsággal töltve meg az emberek szívét. A napfény egy erőforrást jelentett számukra, na és persze védelmet. Abban a biztos tudatban lépkedtek az utcákon, hogy őket bizony ilyenkor semmi nem evilági nem támadhatja meg.
Harmony a tükör előtt állt, és meredten bámulta azt. Közelebb hajolt, míg végül orra már majdnem a tükörhöz ért.
Szemeit nagyra nyitotta, hogy jobban lásson, majd tett pár lépést hátra, és onnan nézett a tükörbe. Kezeit csípőre tette, és csalódott arckifejezést vágott.
Még pár lépést hátrált, de hiába. A tükörben nem volt semmi, csak a mögötte nyíló ajtó, és a fal.
Idegesen csettintett a nyelvével, s kezével megigazgatta haját.
„Most őszintén, honnan a fenéből tudjam, hogy nézek ki, ha nem látom magam?” A sminkes szekrényéhez lépett, s elővett egy szemkihúzó ceruzát. S, bár tudta, úgysem segít, azért a rend kedvéért visszaállt a tükör elé, s úgy húzta ki szemeit, melyeket így egy vékony, halványrózsaszín csík keretezett.
„Jajjj, mivan ha kimentem a vonalból?” Idegesen lépdelt fel-alá a szobában, nem tudva, hogy mihez kezdjen. Minden reggel eljátszotta ezt, s a végén mindig ugyan arra jutott: semmire. De most már kezdett nagyon elege lenni. Durcásan ült le a szobában lévő fotelbe, csakhogy pár pillanat múlva idegesen pattanhasson föl, és egy hirtelen mozdulattal a falhoz vágja a tükröt. Az üvegdarabok szana-szét peregtek a földön, a hangos csörömpölésről nem is beszélve.
Harmony elégedetten nyugtázta, hogy ezzel többet nem lesz problémája.
*****
Egy szőke hajú vámpírlány lépdelt ki egy boltból, az utca sötétségbe burkolózott. Harmony hazasétált és felhelyezte a falra az újonnan vett tükrét, pontosan a régi helyére. Még a kerete is ugyanabban a barackvirágszínben díszelgett. Mert hiába, tükör nélkül nem élet az élet.
Mosolygott, s megigazgatta igencsak rövid miniszoknyáját, majd mintha látná magát elégedetten bólintott, s vidáman hagyta el lakását a tükörrel pontosan szemben elhelyezkedő ajtón.
De a tükörben nem látszott más, csak egy lassan kinyíló, majd bezáródó faajtó…
|