Spike óvatosan dugta ki fejét a kripta ajtaján, mellkasán érezte a baba
szívének ritmusos dobogását, a kicsi halkan gügyögve játszadozott a
vámpír ingének gallérjával.
Spike  teljesen összehúzta magán fekete hosszú kabátját, nem akarta
hogy bárki is észrevegye a kis csomagot, akit magánál hord. Ő maga is
csodálkozott rajta, de annyira érezte…meg kell védeni ezt a csöppséget,
most ez a feladata. Kilépett a kriptából és hosszú léptekkel elindult a
temetőn keresztül. Közben arra is koncentrált, hogy ütemesen levegőt
vegyen, hátha ez megnyugtatja a babát. Emellett minél hamarabb
Buffyéknál akart lenni. Agyában mindenféle gondolatok
kergetőztek: 'Már nincs messze, csak még itt egyenesen, aztán egyszer
balra...figyelj...figyelj...lélegezz ki-be....lassan mély levegő be aztán
lassan ki...na már nincs messze'.
-Hé! Te! -hirtelen két vámpír ugrott Spike elé, rondán vigyorogva nyúltak
kabátja felé. Mi van nálad? Esetleg mi is belekóstolhatnánk?
-Semmi. Baromarcú. -tette hozzá Spike-Na húzzatok el innen gyorsan!-
nem akart verekedni, most nem, nem kockáztathat, valahogy el kell
küldenie őket, de nem tudott tovább gondolkozni, mert a két vámpír
egyre dühösebb lett.
-Mi van?! Ne szórakozz! Azt hiszed nem érezzük a szagot? Ilyen friss kis
nyalánkságnak való vért a város másik végéből megérzem. Ide adod,
vagy...el kell vennem?
-Véres pokol! -mondta Spike az égre emelve szemeit. -Jól van, jól van.- s
a kis gügyögő babát előhúzta kabátja mélyéből, szőke fürtjein
megcsillant a holdfény, szája lebiggyedt ahogy messze került a
biztonságot nyújtó kis zugtól. Spike odanyújtotta az apróságot a
közelebbi vámpírnak, az mohón kapott utána, de Spike hirtelen
magasba emelte a babát, s jobb lábával oldalra rúgva földre terítette az
elbámészkodó vámpírt. A másik dühbe gurult, s egy hatalmas bal
egyenessel megtántorította Spike-ot, aki rögtön magához szorította a
babát, egyik kezével erősen fogta magához a másikkal pedig akkorát
húzott be a dühöngő támadójának, hogy az elterült a földön. De még
nem tétovázhatott, a földet kémlelte, gyorsan felkapott egy hegyes
botot és szíven szúrta a földön fekvőt, időközben felállt  a másik vámpír
is, ám a hegyes botot mérlegelve inkább úgy döntött jobb lesz neki egy
nyugodtabb környezetben, így sebesen futásnak eredet.
Spike utána sem nézett, kicsit szétnyitotta kabátját, a babát
visszabújtatta helyére, s nyugodt hangon mondta.
-Látod, kislány, nem lesz itt semmi baj. Vigyázok rád. -hirtelen
elérzékenyülve simogatta meg az apró kipirosodott arcocskát, majd még
jobban magához vonta a picit, hogy ne érje a hideg esti levegő. Gyors
léptekkel tovább indult, s pár perc múlva Buffyék háza előtt állt