Köszönöm, hogy vagy nekem…

Drága Tara!

Nem tudom, hogy mennyi idő van még hátra, amit együtt tölthetünk és én félek. Félek, hogy talán soha nem tudod meg mit is jelentesz nekem. Ezért írom neked most ezt a levelet. Hogy tudd mit érzek irántad…

Kezdjük talán ott, amikor találkoztunk. Miután Oz elment, én teljesen magam alatt voltam. Nem akartam találkozni senkivel, nem akartam látni senkit. De aztán jöttél te. Villámcsapásként léptél be az életembe, akkor amikor én már azt hittem, hogy talán már soha nem leszek boldog. De te megváltoztattál. Fenekestül forgattad fel az életemet, és megtanítottál újra érezni. Te visszaadtad nekem az életem. Tara, köszönöm! El sem tudod képzelni mennyire szeretlek, de talán már alig van időnk, és én nem tudom elmondani elégszer: Tara, szeretlek!

Bár mindennap látlak, nem tudom elégszer elmondani neked: Tara, szeretlek! Bár ki tudnám úgy fejezni magam mint a többiek, de nem megy. Csak így tudom elmondani mit jelentesz nekem. És hogy mit? Nem könnyű szavakkal kifejezni. Te vagy a mindenem, Tara! Ha te nem lennél, nem tudom mit tennék.

Drága Tara! Köszönöm, hogy vagy nekem…

Sok szeretettel: Willow