Kint esett a hó, hatalmas karácsonyi pelyhekben szakat az égből. Faith olyan kimerült volt, néha már hallani vélte az angyalok zenéjét. Futott, hogy hová sietett a Vadász ezen a karácsonyi napon? Ki tudja? Talán ő sem, átázott, a hajából lassan jégcsapok álltak ki. Hirtelen megállt köhögött és félt, benézett egy ablakon, kisgyerekek bontogatták ajándékaikat, a piros csomagoló papírt félre dobálva, sikongatva minden ajándékot futva anyjukhoz vagy apjukhoz vittek megmutatni ezt hozta a mikulás. Faith összeborzongott:

- Úgy emlékeztem…- arébb lépett egy házzal, ott az ablakon bekukkantva egy idősebb házaspár iszogatta forrócsokiját, nyugalomban túl voltak már azon, hogy megajándékozzák egymást, fát se díszítettek, Faith elmosolyodott, majd bekopogott a házba, a nő nyitott neki ajtót:

-Szia Anyu!– És a nyakába borult

Adrynak ajánlom