1.

M�r lesz�llt az �j, de a kocsi m�g mindig �gy sz�guldott az orsz�g�ton, mint a versenyaut�k, vezet�je mit sem t�r�d�tt a kanyarok vesz�ly�vel, az esetleges szembej�v�kkel azt�n m�r f�leg nem. �v�lt� zen�nek kellett volna t�rsulnia a l�tv�ny mell�, de ez�ttal az elmaradt. A sof�r elvar�zsolt szemekkel kukucsk�lt ki a feket�vel �sszem�zolt ablak�veg m�g�l. L�tszott, hogy �lvezi a sebess�get �s az �r�lts�get. Nos az is �r�lts�gnek hangzik, hogy zavaros fest�ken �t n�zi az utat, de erre az�rt nyom�s indoka volt – �spedig a napf�ny, term�szetesen.

Att�l, hogy valaki v�mp�r, m�g nem szor�thatja mag�t kiz�r�lag az �jszaka r�vid �r�ira…

Spike az �ton k�v�l m�g m�sra is vetett n�ha egy-egy pillant�st. Az any�s�l�sen fekv� l�tsz�lag b�k�sen alv� l�nyra tekintett, sebzett tulajdonjoggal. Drusilla, az � Druja, ami�ta el�sz�r megpillantotta, m�g emberk�nt, mindenkit�l s�rtetten… Nem � tette mag��v�, hanem a l�ny olvasztotta mag�t bel�. A v�r�vel. �s nem �rdekelte… az sem, hogy m�s mit mondott, hogy semmi sem az �v�, mert ilyen a v�mp�rl�t, b�rmit megkaphat, b�rmit elvehet, de semmi sem a tulajdona… Drusilla, �des l�ny, hiszen vele van egy �vsz�zada, minden �jjel megosztj�k egym�ssal az �ldozatukat �s az �gyukat… lehet enn�l jobban egym�s� egy f�rfi �s egy n�? Persze Drusilla olyan bolond, rep�l, csak azt l�tja amit akar… de senki nem rabolhatja el a t�rs�t�l, nem rabolhatja egy ostoba v�mp�rm�s, �jkori Angelus… nem, senki.

Spike egy ideig gyenge volt, leszor�tott, de t�bb� m�r nem. Igen, csakugyan megs�r�lt, kerekessz�kbe k�nyszer�lt, de ennek v�ge van. V�ge van Angelusnak, az �tkozott Vad�sznak, (csup�n k�nyszerb�l seg�tett neki egy r�vid id�re, am�g �rdek�ben �llt!), �s v�ge Sunnydale-nek. Ide t�bb� be nem teszi a l�b�t, hiszen nagy a vil�g, ez meg egy szerencs�tlen hely.

Sz�val �jult kedves�vel elindult az orra ut�n, hogy �lje �let�t, ahogy mindig is tette, szabadon, boldogan.

Magasan j�rt a set�t �gen a hold, amikor Drusilla ny�sz�r�gve kinyitotta a szem�t. Csillagos szemei lassan fogt�k fel a dolgokat. L�gyan hull�mzott a teste a kocsi lend�l�s�vel. Drusilla ut�lt aut�n utazni, �s im�dott, bez�rta �s kit�rta amint a suhan� t�jakat n�zte.

-  Merre j�runk kedvesem? – s�hajtotta a f�rfi fel�, �pphogy felfogva alakja k�rvonal�t. Csup�n az energi�j�t �rezte, ahogy reszket �s vill�mlik, valami hom�lyos t�kr�n �t.

- Messzire Sunnydale-t�l… messzire mindenkit�l. – suttogta a l�nynak Spike, lelass�tva a kocsit.

- Rossz Spike! – kezdte s�rtetten Drusilla – nem akarok elmenni, vissza akarok menni. Ott v�r a vil�gv�ge… - nyafogta gyermekien – m�r nem �rzem annyira a gonoszt… hi�nyzik a leveg�b�l a b�n! – remeg� kezekkel a nyak�hoz �rt.

- Ne mondd ezt Dru – mondta Spike hihetetlen�l kedvesen – ott van a gonosz, ahol mi vagyunk.

- Igen ahol mi vagyunk – Dru �r�lt f�lkacajt ejtett – A v�rosban, a faluban… odakint �s bent… ahol mi j�runk… �n �s Spike �s Angelus �s Darla… Angelus… hol-hol van �?

- Mit sz�m�t? – vetette oda hamar idegesen Spike – nincs m�r t�bb� Angelus.

Dru v�lasz helyett a haj�ba t�rt �s hiszt�rikusan s�rt, fuldokolva v�ve a leveg�t. – Elment.. megint elment… - fojtottan ejtette a szavakat.

- �n itt vagyok – mondta megfoghatatlan v�ggyal Spike.

Drusilla a fi� karj�hoz �rt, k�ts�gbeesetten megragadva azt, �s r�ngatni kezdte, a k�rm�t belev�gva a b�rkab�tba.

A korm�ny megr�ndult, �s a kocsi kish�j�n lefordult az �tr�l, egyenesen az �rokba, de az utols� pillanatban �jra egyenesbe j�tt.

- Nyugodj meg, �r�lt l�ny! – ord�tott Spike Drura, aki ny�sz�tve h�z�dott az ajt�hoz, kicsire �sszeh�zva mag�t.

Spike lef�kezett az �t sz�l�n, �s mit sem t�r�dve a z�g� motorral, megfogta a l�ny csukl�it, �s mag�hoz h�zta.

- Minden rendben van – �lelte mag�hoz a hiszt�rikus remeg�sben �g� l�nyt. Az n�h�ny pillanat m�lva meg is nyugodott, �s megsimogatta Spike haj�t. M�r mosolygott amikor a szem�be n�zett.

- L�tni akarom a csillagokat! – suttogta Dru – rep�lni akarok!

Ragad�s mosollyal b�mult ki a letekert ablakon, f�lig az �g fel� n�zve.

Spike boldogan n�zte a semmit�l elvar�zsolt l�nyt, majd a korm�nyhoz kapott, �s �jra v�gt�ba kezdett. Itt volt vele Dru, �s most nyugodt volt, b�r nem tudni meddig lesz az, mikor lesz egy j�zanabb pillanata, amikor m�g ezerszer v�gja hozz�, hogy mi�rt, mikor, hogyan… de nem sz�m�t, mert most vele van, �s nem fogja elengedni �t soha t�bb�.

2.

- Milyen v�r�s a h�z – nevetett leny�g�zve Dru – Olyan v�r�s, mint a v�r!

�s csakugyan, a h�z falai �l�nkv�r�sre voltak festve, m�g s�t�tben is mag�hoz vonzotta a szemet, �s egyk�nnyen nem is engedte el.

- Akarod kedvesem? – bazsalyogta �desen Spike.

- Igen igen igen – csapott le a mondatra a l�ny.

- Gyere! – Spike megfogta a Dru kez�t, �s h�zta maga ut�n, eg�szen a h�z ajtaj�ig. �gyetlen�l megnyomta a cseng�t, �s n�h�ny pillanat m�lva ki is ny�lt az ajt�. Nem volt m�g olyan k�s�, hogy aludjanak odabent.

Spike el�vette a legk�ts�gbeesettebb tekintet�t, �s sz�n�szkedni kezdett.

- Seg�tene? – k�rdezte az ajt�t nyit� fiatal f�rfit�l – A bar�tn�m rosszul van…

A h�z lak�ja bizalmatlanul n�zett Drura, aki �jtatos szemekkel tekintett vissza r�. Meg kell hagyni, el�g ijeszt�en n�ztek ki a holdf�nyben.

A f�rfi nem sz�lt semmit, csak kihajolt az ajt�n, hogy jobban szem�gyre vegye mag�nak az �ll�t�lagos beteget. Spikenak sem kellett t�bb, megragadta a f�rfi ruh�j�t �s kir�ntotta a h�zb�l. A f�rfi �v�lt�sre nyitotta a sz�j�t, de Spike lecsapott, �s bel�fojtotta a hangot. �pphogy csak meg�zlelte a v�r�t, �ldozata r�gt�n el is �jult.

- Jajj! – hebegte izgatottan Drusilla. Spike r�mosolygott a v�rrel szeg�lyezett sz�j�val, �s Dru fel� ny�jtotta a f�rfi nyak�t. A l�ny azonnal odakapott, �s nagy kortyokban itta a v�rt.

Spike a kedves�t n�zte, majd optimist�n megpr�b�lt bel�pni a h�zba. Szerencs�je volt, �gy t�nik ez az egy ember lakott itt, �s mostm�r be tudtak menni a piros h�zba.

Dru elengedte a f�rfit, aki �r�k nyugalommal el is ter�lt a f�ld�n. Dru boldogan bet�ncolt a h�zba, Spike pedig indult is ut�na, maga m�g�tt h�zva a halottat. Er�tlen mozdulattal becsapta az ajt�t, �s a f�rfit otthagyta az el�szob�ban, a sz�nyegen.

Drusilla m�r a nappaliban volt, �s elragadtat�ssal figyelte a festm�nyeket a falon. A h�z bel�lr�l igen ig�nyesen n�zett ki, l�tszott rajta, hogy m�kedvel� lakta.

- Ki volt az? – hallatsz�dott hirtelen egy n�i hang a h�l�szoba fel�l. �gy l�tszik a f�rfi m�gsem volt egyed�l, �ppen egy vend�g h�lggyel osztotta meg a t�rsas�g�t.

- Oh! – fejezte ki a v�lem�ny�t Drusilla.

Spike bel�pett a h�l�szob�ba, egy hi�nyos �lt�z�kben vir�t� n�t l�tott kiter�lve az �gyon. Hossz� sz�ke haja meglobbant amint felkapta a fej�t.

- Maga meg kicsoda? – k�rdezte ijedten Spiket�l.

- A balszerencs�d kedvesem – mondta Spike g�nyosan �s megt�madta a l�nyt. Annak mozdulni sem volt ideje, m�ris megkapta a v�mp�rfogakat a nyaka hajlat�ba. Spike f�lig nyitott szemmel csod�lta a n� vil�gossz�ke haj�t, mik�zben megfosztotta az �sszes v�r�t�l.

- Spikey, nekem nem is hagyt�l? – k�rdezte s�rtetten Dru.

A f�rfi visszaejtette a l�nyt az �gyra, �s v�gyakozva n�zett Drura.

- M�g bep�tolhatjuk – r�zta kedvesen a fej�t Spike, �s a v�mp�rl�nyhoz s�t�lt.

Finom cs�kot lehelt az ajkaira, �s let�rdelt el� a f�ldre, megszabad�tva a nyak�t. Dru izgatottan mosolygott, �s lassan felvette a v�mp�rarc�t. Spikehoz hajolt, �s egyszer� mozdulattal megharapta a nyak�t. A f�rfi f�jdalmasan ny�g�tt egyet, �s meg�lelte Drut, m�g az itta a v�r�t, hossz� barna haj�ba t�rt, �s sustorgott a f�l�be. Majd felkapta a l�nyt, �s az �gyhoz vitte �t, �s lefektette a halott n� mell�. V�gigsim�totta a karj�t, a has�t, az eg�sz test�t. Lassan kih�mozta a ruh�ib�l, cs�kolta ahol csak �rte, sima, bec�z� ajkakkal.. Dru h�travetette a fej�t, majd remeg� kezekkel seg�tett Spike-ot is megszabad�tani a ruh�it�l, n�h�ny pillanat m�lva m�r a meztelen test�k �rt egym�shoz. Dru halkan ny�g�tt fel amint Spike bel�hatolt, majd egyre hangosabbak lettek ahogy gyorsult az �tem. Szinte vibr�lt a test�k a szenved�lyt�l, m�g nagyot s�hajtva �ppen egyszerre �rt�k el a gy�ny�rt.