Másnap reggel mindenki a nőről beszélt. Biztosra vették, ő az akit keresnek.

-Elég rusnya egy banya. - viccelődött Xander.

-Igen az - nevetett vele Dawn.

-Valami itt nincs rendben, ő olyan… olyan… - kezdte Buffy

-…olyan nem olyan. - zárta le Spike

-Nagyon vicces. Kicsit gyorsítani kéne a tempónkon mert így mind meghalunk.

-Így is úgyis, akkor már nem mindegy

-Mi az hogy így is úgy is?

-Emlékszel? Azt mondta az a vámpír, hogy mind meghalunk. És a sírok? A saját síromat láttam, pedig élek!

-Én sem értem, de…

-Valld be magadnak hogy nem tudod mit tegyünk. - zárta le a vitát Faith. - én elmentem! - majd elindult és bevágta maga után a bejárati ajtót.

-Remek. Most mi lesz? Megvárod míg mindenki megunja a semmittevést? És…

De már nem tudta Spike végigmondani mert Buffy egy jól irányzott ütéssel elhallgatatta. Majd kirohant ő is.

A lakásra csend ült. Minden halk volt. Mint a vihar előtti csönd. Néma és baljós. Ott voltak két vadász nélkül, akiket azt sem tudták hogy visszamennek-e vagy sem.

És nemcsak hogy csend volt, de mindenki olyan furcsán viselkedett. Kicsit később Spike is elment minden szó nélkül. Majd Angel is.

Egyszer csak Kennedy szólalt meg:

-Elmegyek vadászni.

-Nem vagyunk még így is eléggé védtelenek? - torkollta le Anya.

-Igaza van, maradj! - nyugtatta a kedélyeket Willow.

Valamikor éjszaka lehetett amikor Faith beesett az ajtón. Még Giles és Xander fent voltak. Éppen ettek a konyhában, de teljesen sötét volt.

-Ki az? - suttogta Giles a vaksötétben.

-Rossz helyre jöttem? - kérdezte Faith, hangjában bizonytalanság volt.

-Faith? - kérdezett vissza Xander.

-Igen, azt hiszem. - válaszolt, majd összeesett.

-Biztos jót bulizott. - mondta Xander majd feltették a kanapéra. - Vajon a többiek hol lehetnek?

-Nem tudom, de kezdek aggódni.

-Még jó, hogy nem lett belőle olyan mint Buffyból a sör után.

-Igen. - nevetett Giles. A régi szép idők. - hagyjuk hadd aludjon.

Másnap reggel mindenki nagyon furán érezte magát. Talán kipihentek is voltak de mégis úgy érezték valami nincs rendben.

Anya kászálódott le leghamarabb az emeletről. Majd egy jól irányzott mozdulattal levetette magát a kanapéra.

Csak a kiabálásra ugrott fel.

-Mi a fene van veled? Nem látod hogy itt fekszem?

-Ne haragudj, még reggel van!

-Hülye tyúk! - mondta Faith, majd felszaladt az emeletre.

-Hé! - kiáltott utána Anya.

A bökkenőmentes reggel valahogy sosem jött össze senkinek. Túl sokan voltak a kis lakásban, így könnyen egymás agyára mentek.

Késő délután amikor már a nap lement kopogás hallatszott. Dawn kinyitotta az ajtót, amin Buffy és Spike teljesen “összetapadva” andalogtak be.