Sötétség leple 2.
2005.02.15. 07:01
kiserül ki volt a két ismeretlen
Egy kis fakerítéssel körbevett, pár négyzetméteres házba sétált be a lány. “Otthon, édes otthon” - mondta. Szétnézett bár nem nagyon volt mit csodálni. Az ágyon szanaszét hevert az a pár ruhája, egy kisebb szekrény ajtaja nyitva volt, de nem volt benne semmi. A konyhában egy tűzhely egy kis asztal és pár szék árválkodott. Az asztalon még ott volt a tegnapi mosatlan. Az egész ház sötét volt, a villany csak halványan pislákolt. A lány bekapcsolta a tv-t, majd elkezdte ütni, mert nem jött be rajta semmi. Ezzel sem ment sokra, így lezártnak tekintette a napját, és lefeküdt aludni.
Eközben kriptalakó barátunk is “haza” ért már. Szinte feltépte az ajtót dühében, s közben egyfolytában beszélt. “Merész álom… azt hiszi, hogy ő a világ ura csak azért mert vadász? Álmodj csak tovább kislány… a mai már úgysem a te éjszakád lesz!” - majd gúnyosan nevetni kezdett. Majd lement valahova ahonnan egy üveget hozott fel amiben vélhetően alkohol volt. Felugrott egy koporsóra és inni kezdett, aztán énekelni… később álomba merült.
Álmuk egyfelé járt. Az esti mérkőzésen, de mindketten saját vereségükről álmodtak. Emiatt nyugtalanul is ébredtek. Legalábbis a lány, aki nagy kapkodás közepette könyveket szedett össze, majd rohanva indult el otthonról.
-Elkésett!
-Elnézést! Többet nem fordul elő! - mondta… “Mit gondolsz szerinted mi a fenét csinálok egész este?! Csak hogy az emberiségnek jobb legyen! Beleértve téged is seggfej…” - gondolta magában.
-Üljön le! 138. Oldal.
Egy szőke lány mellé ült le.
-Ne is törődj vele. Mindig ilyen!
-És csak az újakkal? Vagy alapból seggfej?
-Alapból. De ne hagyd hogy megalázzon, az nem a te stílusod!
-Honnan tudod? Talán ismerjük egymást?
-Még nem! Buffy Sammers…
-Faith, örülök... Akkor hogy értetted?
-Tegnap láttalak a Bronxban táncolni. Ne mond, hogy aki így táncol mint te az befogja a száját egy ilyen miatt!
-Ööö… imádok táncolni.
-Igen, én is.
-Lányok! Befejeznétek a beszédet még ma?
-Igen Mr. Tonkins, de a nap még elég hosszú, lehet hogy csak este kerítünk rá sort. - válaszolta pimaszul Buffy majd Faith-hez fordult. - Látod ennyi az egész! Mostmár nem fog szekálni!
Már a folyosón voltak amikor a lány megkérdezte:
-Nincs kedved este velünk bulizni a Bronxba?
-Kivel velünk? - kérdezett vissza Faith bizonytalanul.
-Velem és pár jó baráttal. Willow! Xander! - kiáltott bele a tömegbe, mikor egy vörös hajó lány és egy elég magas ámde mégis nagyon esetlen fiú lépett oda hozzájuk.
-Ő itt Faith. Ugye ti sem bánnátok hogyha velünk töltené az estét!? - mosolygott barátaira Buffy.
-Óh, nem dehogyis. - mondta a lány kissé habogva.
-És te Xander?
-N… ne… n.. ne… nem. - nyögte ki végre. Látszott rajta hogy azonnal belezúgott a vadászba
-Akkor 9-kor a Bronx előtt - mondta Buffy és már el is tűntek a tömegben. -De… - kezdte volna Faith. “Nagyszerű, most mi lesz a vadászattal?!”
|