Az �jszaka leple

S�t�t volt �s hideg. Egy �ltal�nos novemberi sunnydalei este. Az utc�k �resen �lltak. Csak egy k�t apr� zajt lehetett hallani. Mintha valaki be akarna t�rni egy ajt�t. De nem… senki nem akart.

Vereked�s zaja volt. Egy s�t�t sik�torban k�t alak �t�tte egym�st. Egy t�r�kenynek l�tsz� l�ny eset neki egy rakt�rajt�nak…

-Mi az? Csak ennyire telik egy vad�szt�l? M�ris elf�radt�l?

-�n, soha! - v�laszolta a l�ny �s m�ris visszat�madott.

Olyanokat �t�tt mint egy kalap�cs, vagy egy eldobott tekegoly�. �s ilyen �t�seket is kapott. De se � se, se ellenfele nem l�tszott megterheltnek �s f�radtnak. A l�ny vad�sz volt, legal�bbis a f�rfi �gy nevezte. De vajon kire vad�szik, vagy mire vad�szik? Ilyen fiatalon… Az �j leple alatt…

-Mer�sz �lom, hogy te engem legy�z�l - nevetett g�nyosan a f�rfi.

-Mer�sz �lom, hogy �letben maradsz! - v�gott vissza a l�ny.

-K�rlek, ahogy akarod! - �s olyan er�vel �t�tte meg, hogy a vad�sz elesett. Mire felkelt m�r csak a hossz�, feket�n lobog� kab�tot l�tta.

-Hova m�sz? - n�zett ut�na a l�ny �rtetlen�l.

-Bocs�ss meg! De el kell mennem. �hes vagyok, �s egy�bk�nt is mindj�rt felkel a nap. Ma este ugyanitt? - szegezte a k�rd�st m�r-m�r rohanva…

-V�rni foglak! - ki�ltott ut�na a vad�sz