Vámpír dadus
2005.02.09. 15:40
eseménydús...
Varázsleckék 6.
Dawn hatalmas csörömpölésre ébredt reggel, s ijedten ugrott ki az ágyból, de amikor meghallotta az ismerős hangot, ami folyamatosan a "Véres pokol" szószerkezetet ismétli, rögtön tudta, hogy csak Spike az. A vámpír cseppet sem törődve azzal, felébreszti-e a lányt elefántként csörtetett fel az emeletre s plédbe burkolózva nézett be Dawn szobájába. -Véres pokol! Hányszor megbeszéltük már, hogy ha nappal jövök, sötétítsetek le. Buffy nem szólt? Nincs kedvem elporladni, hogy aztán helyes kis kancsóban tároljatok a kandalló felett. Hozd magad rendbe, kölyök, én addig lemegyek hagymaszirmokat sütni. -Várj! -szólt Dawn.-Meg akarom tanulni...senki nem csinálja olyan finoman, mint te. Spike elmosolyodott, s kivillantotta hegyes szemfogát: -Hát, volt időm megtanulni. A nap hamarabb eltelt, mint gondolták ,megnéztek tucatnyi rajzfilmet és egész nap olyan egészségtelenül táplálkoztak, hogy Giles szívinfarktust kapott volna tőle, ha látja. A szoba közepén félig üres chipses zacskók és csoki maradékok hevertek. Amikor Willow izgatottan nyitott be az ajtón Spike-ot és Dawn-t egy- egy fotelban találta. Mindketten az igazak álmát aludták, ami Spike esetében elég mulatságos volt, ám Willownak egy cseppet sem volt kedve nevetni. Gyorsan felébresztette mindkettőjüket, majd könyveit félrehajítva szembeült velük. -Rosszul sikerült a vizsgád?-kérdezte Dawn félig ásítva. Will zaklatottan kezdett beszélni: -Szörnyű, vagyis nem...illetve...igen, de ...nem a vizsga, az jól sikerült, ezt nem hiszem el...Faith! -Faith?!-kérdezte egyszerre Spike és Dawn. -Buffy hívott nem rég. Feldúlva találták Faith lakását, és vérnyomok...valami történt, de ők nem tudnak segíteni, így nem. New York olyan nagy város, és....Dawn segítenünk kell, talán még él. Neked adtam azt a könyvet, ugye? Vastag vörös fedele van, rajta egy réz kígyó. -Nálam van-szólt Dawn és már indult is érte. -Spike!-fordult most Willow a vámpír felé-menj el Anya-ért, kell egy-két dolog a varázsboltból, felírtam mindent erre a papírra, és...siessetek.
Kicsit több, mint fél óra múlva már együtt ültek a nappali szőnyegén kört alkotva. -Spike, Anya fogjatok meg egy-egy gyertyát-utasította őket Willow-most jöhet a hegyikristály. A gyertyák fölött kell majd őket tartani, hogy a láng hozzáérjen, de előbb még...Anya! Add a keveréket! Mindent beletettél? Találtál szárított managa gyökeret is? Anya bólintott, majd megjegyezte , hogy ezt mind ki kell valakinek fizetnie, amire a többiek olyan szúrós szemekkel néztek rá, hogy elhallgatott. -Ok.-szólt Willow-Mindenki tudja, mi a dolga, Spike, Anya, ti végig hevítitek a hegyikristályokat. Dawn, fogd meg a jobb kezem, a másik kezed pedig szilárdan álljon a csillagon. Ha megindul a térképen, kövesd a kezeddel, de el ne mozdítsd, nagyon erősen kell koncentrálnod, hogy érezd, amit én érzek. Ez egy kimerítő varázslat, ha be tudok férkőzni Faith fejébe, nem tudok a betájolására figyelni, tehát te leszel a másik felem. Dawn bólintott, tudta, most akár Faith élete múlhat azon, mennyire tudja megmozdítani az erejét. Nagy levegőt vett, és Willow-ra nézve kijelentette: -Meg kell találnunk.
|