Egy kislány lovagol ügyesen

Egyenes derék, nyugodt kecsesen

Egy lány a fiúk között

Bár hozzájuk öltözött

Hogy ne lássa meg a gonosz

Milyen csoda mit ő hoz

De psszt nehogy eláruljam

A kakukktojás hol van

Hisz nehezen tanulja a harcot

Kinek a mester főzárt tanított

Ezért lovagol a lányka

A vad nehéz pusztába

Leugrik a lóról most

Kezébe fog egy nehéz pallost

S vív, ó úgy,mint s férfiak

Véd, kitér, mosolyog, támad

Fárasztva edzik őt is

Órák telnek el, s még friss

Hiába akarat kell ahhoz

Felfogja a sors mit hoz

De gyorsan vissza a faluba

Vár az undok házimunka

Vágülis egy szolgalány

Nem pihenhet itt ma már

Este félholtan alszik el

S reggel újra korán kel

Hisz két élet mit birtokol

övé a menny és a pokol

ő az áldott kiválasztott

és a durván megalázott

hisz csak egy szolgalány

és nincs a a szárny

ami elrepítené

sorsa mint a többieké

némán tűri ha gazdája

már megint azt csinálja

hisz csak egy szolgalány

kire lehet nagy jövő vár

de most csak játékszer

kit megaláztak ezerszer

de csak erősebb  lesz vele

mert, tudja, eljön az ő ideje