Átok
2005.01.23. 08:16
egy nagyon jó és szép verses történet...
Átok
Feszesen áll a démon, karddal szívében hárman várják halálát türelmetlen. "Utolsó szavaim halljátok, sikerült megmenteni a világot, de bosszúm még rátok szálljon, álmotok ma éjjel jövőt lásson. Lássátok mind, mi vár rátok, jelenjen meg halálotok."
A démon végre összeesett, s kimúlt, a három barát hazaindult. Sok mindent láttak, s megéltek, ilyen átkokban már nem hittek. A házig csendesen ballagtak, még a boszi és Xander is hallgattak. Mind egyedül léptek szobájukba, s hajtották fejüket álomra.
A vadász szeme jár körbe-körbe körülötte démontestek ketté törve. Ismét megvívták a harcot, hátuk az évek súlyától hajlott. Arcukat ráncok szabják, a gonoszt győzni sosem hagyták. Pillanat műve csak, s Buffy máris egyedül marad.
Nevén szólítják, így megfordul, előtte démon tornyosul. Hatalmas kezeiben tarja a két barátot fogva. "Testemnek még van annyi ereje hogy valaki életét elvegye. Lásd vadász, ilyen egy démon, Te válassz , kié maradjon?"
Választani kell, nincs mit tenni, szívének két legkedvesebbet el nem vesztheti. De ki legyen az? Nem...Nem választ, inkább villámgyorsan támad, ám a démon hamar leteríti, s egy rúgással odébb penderíti. "Nem tudtál választani, hát a lány életét fogom kioltani."
Buffy ugrik, s kiáltana, de Xander lehull a porba. Willow nyakára két kéz fonódik, roppan nyaka, teste ívben meghajlik. Utolsó fájó pillantását barátaira veti, őket csendes belenyugvással ereszti. Már a démon is halva fekszik, a lány teste mellette nyugszik.
A vadász ájultan hever, Xander az egyetlen ki rájuk figyel. Lassan Willow-hoz mászik szemében rémület szikrázik. Az összetört testet magához vonja, s szíve meghasad fájdalmába. A halál se szakíthatta szét barátságuk kötelékét.
Felkelt a vadász, ahogy mindig szokott, most örökre fájó sebet kapott. Barátait egy könnycsepp nélkül temette, de szívét csendesen melléjük tette. Eztán a vadász egyedül járta a világot, soha többé fel nem vette a harcot. Megtört szívvel botorkált, végül nyakát vámpír harapta át.
A három barát lehunyt szeme egy álmot lát aznap este. Keserű az ébredés másnap reggel, s még keserűbb szembe nézni a jövendővel. Hallgatag útjuk a varázsboltba vezet, Megtört lelkük vigaszt csak ott lelhet. Bölcs örző meghallgatja a történetet álmukról megtörli szemüvegét, majd halkan így szól:
"Az igaz jövőt mutató átkot egy gonosz démon szórta rátok. Megmutatta legszörnyebb rémálmotok, mi szívetek mélyén elrejtve lakott. De most véssétek eszetekbe, saját jövőtök ott a kezetekbe, sorsotok könyvében üresek a lapok, történetet rá csak ti írhattok."
Nagyot lélegez a három barát, s egymást szorosan öleli át A jövőt senki nem ismeri de ők tudják, nincs mitől félni. Sorsaik immár összefonódtak együtt mindent megoldanak. S ha egyszer halniuk kell, együtt, győztes csatában esnek el.
|