Epilógus
2008.06.11. 18:41
Mendalizy feltett a végén nekünk egy kérdést. Skandáljátok velem kérlek, hogy "Folytasd, folytasd!" Köszönöm.
Egy fekete öltönyös férfi kopogott be az ajtón.
„Jövök már” – nyitotta ki Buffy az ajtót. – „Miben segíthetek, Uram?”
„Ön Ms. Summers, Ms. Buffy Summers?”
„Igen, én vagyok.”
„Csomagot hoztam Önnek” – nyújtotta át a férfi a kezében lévő csomagot.
„Köszönöm” – csukta be Buffy az ajtót, majd egy asztalra tette a Wolfram & Hart pecsétjével ellátott dobozt. Kinyitotta; egy borítékot és egy szelencét talált benne. Kivette a borítékot és Spike gyűrűjét, a válási papírokat és egy levelet vette elő belőle.
Buffy, kicsim,
Megkértem Carolt, hogy juttassa el neked ezeket a holmikat.
Aláírtam a papírokat, így bármikor hozzámehetsz George-hoz, amikor csak akarsz. Nincs semmi kifogásom ellene, csak kérlek légy boldog mellette. Elküldöm neked a gyűrűmet is, úgysem vehetem föl és nálad biztosan jobb helye lesz.
Kérlek, légy jó édesanyja a kis Williamnak és Ninának, és ha eljön az idő, akkor jó felesége George-nak.
Használd ki a lehetőséget és kezdj egy új életet, mint egy teljesen hétköznapi feleség és édesanya démonok és vámpírok nélkül, csak gyerekekkel és egy olyan rendes pasassal, mint George. (Sohasem gondoltam, hogy egyszer még ilyet fogok mondani róla.) Már éppen elég vadász van a világon, akik el tudják látni a te munkádat is. Régóta megérdemelted, hogy végre nyugodt életet élj.
Tudom, és remélem, hogy sohasem fogsz elfelejteni, de kérlek, próbálj meg nélkülem élni. Légy mindig ott Nina mellett, helyettem is.
Remélem, emlékszel még az utolsó kívánságomra, hogy hol szórd szét a hamvaimat – igen egy folyó fölött. Ha eljön az idő, akkor kérlek, tedd meg ezt nekem, Kicsim.
A csomagban kell lennie egy szelencének is. Miután elolvastad ezt a levelet, nyisd ki, kérlek.
Mindig szeretni foglak, Buffy, még a halálom után is.”
A te szeretett vámpírod
Buffy félretette a levelet és kivette a dobozból a szelencét, hogy kinyissa.
„NEEEEM!”
*****
A kiáltást az a férfi is hallotta, aki a házzal szemben lévő fa alatt állt az éjszaka sötétjében. Fekete ruhát, fekete bőrkabátot viselt, világos szőke haja szinte világított a sötétben.
„Sohasem tudhatod meg az igazságot, Buffy. Légy mindig boldog, én vadászom” – suttogta maga elé a vámpír, majd az autójához sétált és elindult vissza Los Angeles-be.
Vége? Vagy mégse? Folytatást?
|