-         Nos az attól függ, hogy ki keresi. Adóhivatal, rendőrség? Kérdezte Buffy

-         Nem! Semmi ilyesmi. Mondta az idegen

-         Akkor megkönnyebbültem. A nevem Buffy Summers.

-         Ohh…végre! Ha tudná, hogy mennyit kerestem magát!

-         Igen, és miben segíthetek?

-         Nadin Muriel vagyok. Vagyis mostmár csak a lelke.

-         Tessék?

-         Én egy felsőbrendű voltam, de valaki meggyilkolt. Azért jöttem el, hogy elmondjam, hogy a pokol kapujának őrzőjét megölték.

-         De hát az én vagyok!

-         Nem! Rajtad kívül volt még egy, és habár nesokáig, de még vannak egy páran. A legtöbb vadászt már megölték.

-         Tessék? Faith meghalt?

-         Nem! Figyelj már! Azt az örzőt ölték meg, aki bentről őrizte a kaput!

-         Mostmár értem! Az egész világos.

-         Akkor jó, de most mennem kell. Viszlát!

-         Viszlát!

Ebben a pillanatban Spike jött ki a pincéből.

-         Te végig odalent voltál? Kérdezte megkönnyebülten Buffy

-         Igen. Miért? Mit hittél? Hová mentem?

-         Nem tudom!

-         Itt meg mi történt?

-         Itt volt egy felsőbrendű, vagyis csak a lelke.

-         Tessék?

-         Megöllték.

-         És segítséget kért?

-         Mi bajod van?

-         Semmi. Válaszolta a vámpír, majd gyors léptekkel elment valahová, persze egy pokróc alatt.

Buffy nem szólt semmit.

-         Na, gyerünk! Fogjunk neki  a kutatásnak. Mondta Giles

-         Én és Kenedy majd utána nézünk ennek az állítólagos Istennőnek. Mondta Willow.

-         Én pedig kutatok egy kicsit a gyilkossággal  kapcsolatban. Mondta Giles.

-         Én házit írok, de utána segítek Xandernek a démonkeresésben. Mondta Dawn.

-         Jó. Nekem pedig dolgom van egy régi ismerőssel. Mondta Buffy, majd azonnal kiment az ajtón.

Igazából nem tugta, hogy kit keressen információért, de úgy gondolta, hog elöbb vagy utóbb majd talál valakit. Így islett. Úgy egy órányi céltalan bolyongás után a temetőben kötött ki. Újból az emlékek gyötörték. Eszébe jutott amit a bölcsek mondtak és hirtelen nema saját emlékei kezdték gyötörni, hanem valaki másé. Buffy hirtelen rosszul lett, majd a földre rogyott. Eközben a többieknek sikerült sok fontos információt megtudni. Már csak Buffyt várták, hogy elmondhassák neki a fejleményeket. Úgy egy óra múlva Buffy felkelt az ájulatból és azonnal elindult haza. Mikor hazaért a többiek széles vigyorral fogadták a jó eredmények miatt.. Mindenki leült az ebédlőben és Willow összegezte a dolgokat.

-         Nos megtaláltuk az Istennőt. Ő a feltámastás Istennője. Szerencsére csak két démont találtuk akiknek az életben maradásához Istennőkre van szükség. A jóhír az, hgy az egyik faj 200 éve kipusztult. Teljesen. Ennyi. Sajnos a démon nevét nem sikerült megtudnunk.

-         Ennyi is bőven elég. Én nem találtam sekit, bár szundítottam egyet a temetőben.Mondta Buffy

-         Mi történt?

-         Semmi komoly. Az összes emlékem et újból átéltem.

Ekkor Buffynak eszébe jutott amit a bölcsek mondtak.

-         Illetve nem az emlékeim voltak. Látomások. Vagyis nem látomások.

-         Na akkormost mi volt? Kérdezte Xander

-         Nem tudom. Emlékek, de nem az enyémek, hanem…

Buffy egy pillanatra elhallgatott

-         Mi történt? Kérdezte Willow.

-         Rájöttem. Willow vissza tudsz vinni az időben úgy pár száz évet úgy, hogy csak az lásson akinek meg akarok jelenni.

-         Igen persze.

-         Akkor készítsd elő a varázslatot. És valamit ki kéne találni arra, hogy ugrálni tudjak  az évek között. Egy bizonos kiindulási ponttól.

-         Jó persze menni fog.