Hiába voltam vámpír szerettem az életet. Sok mindent megéltem már. Jót, rosszat, háborút, temetést.  Sok embert láttammár, aki mind tudták, hol a helyük. De amikor találkoztam Buffyval és a csapatával, akkor minden egy szempillantás alatt megváltozott. Mindig nagy volt a szám, hogy majd megölöm, de végül sohasem tudtam. Vagy azért, mert segítettek neki, vagy azért mert rosz napom volt, vagy azért mert beleszerettem. Vicces. A vámpír beleszeretet az ellentétébe a vadászba. Én is így gondoltam, de aztán a rabja lettem. Miután láttam a mosolyát és könnyeit, hallottam a hangját és láttam a szeme csillogását. Soha nem felejtem el. Istenem mért nem engedsz vissza hozzá? Kérlek! Könyörgöm, hadd legyek vele!