Az évek során sok mindent láttam és nem csak jót. Láttam a vadászt. Ahogy harcol,  ahogy mosolyog, ahogy sír és sajnos láttam kétszer is holtan. Igaz, hogy féltem, hogy újbólmegtörténik, de azért nem annyira, hogy feláldozzam magam helyette. Tudtam, hogy fáj és tudtam, hogy rossz, de ez az igazság. Én legalább bevallom. De ennyi idő távlatából nézve a dolgokat tudta, hogy mi a dolga és nem mondom, hogy örömmel tette amit tett, de harag nélkül és ez jól esett nekünk. És fájt. Igen. Napról napra jobban fájt, hogy tudtuk, mindent értünk tesz. MI pedig mindent  megtettünk, hogy még jobban fájjon neki. Csak azért mert szeretett minket eldobta az életét. Igazából az amit ő él nem is élet. Csak valami hozzá hasonló téveszme. Nem csak az szerette aki ismerte, hanem az is, aki nem. Szerették, mert ő Buffy. A kedves, aranyos, mosolygós új lány Los Angleles-ből.De mi mégis magára hagytuk. Nem barátok vagyunk, hanem haszonlesők.