20. rész - Percek
2006.04.17. 13:49
"A világ egyensúlyra törekszik,jó és rossz,ég és föld,fent és lent..."
**A világ egyensúlyra törekszik,jó és rossz,ég és föld,fent és lent,előre és hátra...Ha létezik egy rózsaszín tenyérnyi kő furcsa kacskaringós ősi betűkkel és egy óra,amik kitörlik az ember emlékezetét és előre ugranak az időben,ha csak egy napot is..akkor léteznie kell az ellentétüknek,amik vissza adják a régi emlékeket,és amik vissza visznek az időben...**
Willow és Buffy szorosan ölelték egymást,majd elváltak és törökülésben egymással szemben egymás kezét fogva ültek,mint az ölelés előtt.
Willow kisírt szemei még mindig könnyesen csillogtak,Buffy szíve pedig majd' megszakadt,a gondolatra,hogy Willow-nak most azt kell megtennie,amit neki valaha.Végignéznie a szerelme halálát,tudni,hogy mi fog következni,és nem tenni semmit.Nem megmenteni,nem megváltoztatni a sorsot,állni és belenézni annak a szemébe,akit az életénél jobban szeret.
Angel mint egy megszállott kutatott éjt nappallá téve a csapatával,hogy kiderítse,valójában mi történt Buffyékkal és sokáig olyan reménytelennek tűnt az egész,olyan kilátástalannak,hogy valaha is találnak valami jelet,valami kiindulópontot,aztán jött a követekző látomás.Cordy újra látta azt a 2 hónappal ezelőtti látomását,ami miatt Angel Sunnydalebe ment,de most kiegészült új képekkel,zavaros,kusza képekkel és egy rózsaszín kővel,furcsa írással,egy órával,tanácskozó sötét csuhás emberekkel,aztán mintha elvágták volna,félbeszakadt,és Cordy alig tudott magához térni a végén.A homályos leírás alapján Angelék hamarosan rátaláltak egy bizonyos tenyérnyi rózsaszín kőre ősrégi shansu feljegyzésekben.Innentől felgyorsultak a dolgok,Wesley napokig le sem feküdt aludni,fejében lassan kezdett összeállni a kép,csak még egy valami hiányozott.Valami ami kioldja a kő erejét,valami apróság,ami felett elsiklott a figyelmük.Minden lehetőséget végig vett,amit csak ki tudott találni,de egy helyben toporgott.Fred a 3.éjszaka után vele együtt kutatott több szem többet lát alapon.Egy heti megfeszített munka után kezdtek mindannyian kétségbe esni.Angel tétlenül járkált az irodában Gun-al az oldalán.Ők már mindent megtettek,kiderítették,mi történt,már Wesleyn és Freden állt ,hogy találnak-e megoldást.
És akkor..amikor a fáradtsgától már alig láttak,amikor Fred már az asztalra borulva aludt a jegyzetein,Wesley akkora erővel ugrott fel,hogy Fred halálra rémült,és Angelék is beszaladtak a dolgozószobába.
-Úristen!Olyan hülye vagyok! Olyan hülyék voltunk! Itt volt a szemünk előtt!Itt volt végig,és mi nem tudtuk!-Wesley a fejére csapott és a Cordy által rajzolt képeket lengette előttük.A kép tele volt krikszkrakszokkal,arcokkal,egy fegyverrel,egy lapos kővel,betűkkel,valamilyen írással és alig kivehetően,de mégis egyértelműen állt a lap sarkában egy régi óra rajza.Betört számlappal,lecsüngő mutatóval.
Cordy kitépte a kezéből és nézte a rajzot.
-Nem értem..még mindig nem értem,ezt a rajzot már ezerszer véginéztük,nem emlékeztem mindenre,honnan veszed,hogy pont azt rajzoltam le a látomásból,ami nekünk fontos?
-Mert nincs más esélyünk,és..én végivettem minden lehetőséget.-kivette Cordy kezéból a lapot és az órára mutatott.-Itt van,látjátok? Ez oldotta ki a kő erejét,vagyis a kettő együtt forgatta el az időt,csak egyetlen nappal. Átugrottak egy eseményt,amit nem akartak,hogy bekövetkezzen és a kő erejével kitörtölték az érintettek emlékezetét,azért,hogy még véletelnül se kerülhessen elő az az emlék,hogy ne történhessen meg semmilyen körülmények közt,amitől félnek.
Angel összefont karokkal sétálta körbe a szobát Buffy ágya körül,amin a lány Willow-val szemen ült törökülésben,majd mikor Willow összeszedte magát és bólintott,hogy folytassa,megállt és újra beszélni kezdett.
-Ott tartottam..Hogy miattad volt.Hatalmas erők gyülekeztek benned,elképzelhetetlen nagy erők és valahol a világ másik végén megjósoltak egy szörnyű jóslatot,egy lány halálát,és egy nagy boszorkány megszületését,egy világpusztító,megállíthatatlan boszorkány születését.Akkor ott hoztak egy döntést,amivel talán megakadályozhatják a boszorkáyn megszületését.Ahhoz nem volt erejük,hogy a lány halálát megakadályozzák,de ahhoz igen,hogy kitöröljék mindenki emlékezetéből,hogy az időt egy nappal eltolják és..
-Tara meghalt.-szólalt meg Will.
Angel bólintott.
-Igen,úgy gondoljuk..meghalt.És Giles segítségével abban a pillanatban törölték az összes érintett emlékeit és forgatták el az időt egy nappal,mikor Tara szíve megszűnt dobogni.
-Végignéztem a halálát...
-Igen,vagyis..nem lehetett több pár másodpercnél.Figyeljetek rám,mindannyian átgondoltuk a helyzetet,mérlegeltünk és Wesley azon az állásponton van,hogy az időt vissza kell forgatnunk.Vissza kell mennetek arra a pontra,ahol az egész megtörtént,és Gilest megállítani.Nem avatkozhat be senki az elkövetekző történésekbe.Ha nem kaptátok volna a sorozatos jeleket,ha nem kerültetek volan össze újra,ha nem húzott volna valami újra egymáshoz titeket,akkor Wesley szerint az lenne a sorsotok,hogy tovább éljétek az új életet,és az..azt jelentené,hogy jó döntés volt,amit hoztak néhányan...a világ megmentéséért.
De így,a történtek után biztosak vagyunk benne,hogy Tara halála, és ami utána Willow-val törétnik fontos a jövő szempontjából.Valami sokkal nagyobb katasztrófa készülődik és ha nem élitek át mindazt,ami várt volna Tara halála után,akkor ...annak beláthatatlan következményei lesznek.Tehát..ahogy már elmondtam tegnap este..-Buffy és Willow közé tette a rózsaszín követ és az órát-Itt vannak az ikerpéldányok,tudjátok,mit kell tennetek.Innentől nem avatkozhatok be,nem jöhetek vissza,nem keverhetek bele a történésekbe a jelenlétemmel,hátha megakadályozok valamit.
Angel az irodájában ült,az asztalon könyökölt és az időt nézte,olyan lassan pörögtek a percek,azon tűnődött,mi fog történni,mit szabadíthat rá Willow a világra,amitől annyira féltek azok a bölcsek és azon,hogy...Buffy túléli-e.
|