Beteg vagyok, nem is fiatal,
Tudom, hogy meghalok mostmr igen hamar
Fiam itt l, ahol a lbam van,
S n osztom bnatom egy srgi dalban.
Dalolok neki, rmrl, tavaszrl,
Mert ha meghalok, elveszett akkor.
Minden rmm, bnatom a dalban,
Csak szre ne vegye, szinte mr meghaltam.
De hiba minden, a dal khgst szl,
S vr jn flfel vnecske tdmbl.
A zsebkendt, mit szmhoz felemeltem,
Most mr egszen titatja vrem.
Fiamra pillantok, a szembe nzek,
Aggd szemben vgydst rzek.
Elteszem a kendt „Anym, minden rendbe?”
Vlaszt nem vrva borul a keblemre.
Hangosan zokogva lel maghoz,
Kevs ember ragaszkodik gy az anyjhoz.
tlelve t s lgyan ringatva,
Belekezdek jra abba az 1 dalba.
Ma is eljn hozz az a fekete lny,
Honnan ismerte meg? Ez az rk talny.
Minden esetre, nagyon jl megvannak,
Remlem hallom utn is egytt maradnak.
Most is egytt csrgnek,
Csak tncolnak, beszlgetnek,
Bemegyek hozzjuk, viszek stemnyt,
Megknlom ket, a lnyt is szegnyt.
Hozzm lp a fiam, s tlel,
Tn tudja mr is, hogy menni kell?
De nem csak lel, megharap,
Nyakamba marnak a hegyes fogak.
Szmban itt van forr lktet vre
rzem, hogy elszll bellem a llek.
Sznalmas kis patkny az n Williamem,
De majd most, de majd most, vgre megnevelem!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Azt hiszem ez a szerepl mg nem lett itt megszlaltatva.
