4. fejezet
2006.01.01. 17:25
folytatás
Már egy hét is eltelt azóta, mióta azzal a vámpírnővel harcoltak. Xander a begipszelt lábával, bicegett ide-oda. A csapatból mindenki kivette a részét a kutatásból. Xander, Giles és Anya ideiglenesen odaköltöztek. Buffy és Faith ha csak tehették a környező temetőket járták. Tara és Willow pedig varázsoltak. Egy reggelen mikor lementek reggelizni:
- Sziasztok! - köszöntek egyszerre. Már mindenki lenn volt. Ki-ki ette a saját reggelijét.
- Sziasztok. - mondták szinte egyszerre.
- Willow, találtatok valamit? - kérdezte Giles, álmosan a szemüvegét törölgetve. A lányok összenéztek.
- Úgy sajnáljuk Giles! - nyafogott Will. - Mindent megpróbáltunk. A kereső-varázslattól kezdve az Imphurnus-bűbájig, de semmi.
- Hát akkor egyelőre csak várunk.- mondja a figyelő lemondóan.
- Várunk, míg a szörny keres fel és megöl minket? - Anya.
A többiek döbbenten ránéztek.
- Köszönjük Anya, mindig jó hallani, hogy az optimizmusod határtalan… - jegyzi meg a szemüvegét törölgetve Giles.
- Most megint vmi rosszat mondtam? - kérdezi Xander-hez fordulva.- Hm? Xander! Mondtam vmi rosszat?
- Nem, Anya rosszat nem, csak… tudod… nem kell mindent ilyen cinikusan felfogni.
- Ez nem cinizmus kérdése! - csattan fel - Egyszerűen csak az igazat mondom! Buffy fél, ahogy ti is. De ettől még nem kéne megfutamodni!
- Én nem félek. - mondja Buffy, zavartan, csendesen az egyik sarokban - Csak.. csak… jobbnak látom megfontolni, mielőtt támadunk..
- Az isten szerelmére! Még azt sem tudod, hogy egyáltalán minek támadunk!
- Vámpír, ezt tudjuk róla… - szólalt meg Dawn.
- És azt, hogy nagyon magabiztos magában... - szólt közbe Buffy.
- És erős ... nagyon erős…. - jelenti ki Willow.
Tara megfogja a kezét, Willow pedig rámosolyog.
- Mint minden vámpír. - toppan be az ajtón Faith. Kezén és a fején még mindig láthatóak kisebb horzsolások. - Nah? Összegyűlt a csipet csapat? - becsukja az ajtót - Jutottatok vmire?
- Semmire. Nuku. Nyista.. Nix.. vagy A-a.. - próbálta Xander egy kicsit viccesen felkonferálni a dolgot.
- Köszönöm, de elég lett volna egy egyszerű „nem” is. - válaszolta erre Faith.
- Faith, jó hogy beugrottál, el kéne mennetek Buffyval őrjáratozni.. - Giles.
- Nyugalom figyelőkém, de ha nem látnád a nap most magasan jár...Nem hiszem, hogy a vámpírok napozni akarnának. - hanyagul.
- Igen, és pont ezt kéne kihasználnunk… Így talán nagyobb esélyünk lesz… Mert, ha.. - kezdett bele Giles, de addigra a két lány már távozott. Nem is szólt semmit, csak levette a szemüvegét, és újra törölgetni kezdte.
- Khm..- köszörülte Willow a torkát.- Talán utána nézhetek az interneten, hátha az elmúlt hónapokban volt vmi hasonló eset.
Giles bólint.
- Rendben. Buffy és Faith a temetőben, ,- Will felé fordul - te a laptopon. Addig mi többiek a könyveket bújjuk. Gyerünk! Én addig hazamegyek és hozok pár idekapcsolódó kötetet. - adta ki az utasítást, majd elindult kifelé, és mikor látja, hogy Anya megint közbe szólna: - Anya, most nincs időnk gyerekes vitákra, inkább te is nyomás!
A lány, erre sértődötten, a nappaliba húzza Xander-t. Aki a lába miatt, majdnem elesett.
Alig fél óra múlva, az egész nappali feldúlva. Minden hol könyvek és mindenféle papírok hevernek. Willow az asztalnál ül a könyökére támaszkodva.. És a laptopot bújja. Rákattint egy linkre, de a gép nagyon lassan tölt be. A lány meredten nézi a képernyőt, mire az hirtelen sokkal gyorsabban kezd el töltődni. Mosolyogva felegyenesedik, és helyeslően bólint. Giles eközben teljesen elmerült egy sumér könyvben. Xander, a lábát a kis asztalra rakta, miközben ő a kanapén ült. Anya mellette, mikor átnézett egy könyvet nem az asztalra hanem a fiú begipszelt lábára rakta. A fiú észre sem vette, egészen, addig míg Anya egy nagyobb könyvet rakott rá.
-Áú! Anya! Mit csinálsz? - lesodorta a könyveket a lábáról.- Mióta néz ki úgy a lábam, mint egy könyvespolc?
- Nem néz ki úgy, de a te lábad közelebb volt, mint az asztal.
- Oh, Anya ez megnyugtató, és ha legközelebb egy démonnal harcolunk, és a fejem közelebb van mint egy fegyver, akkor a fejemet használnád?
Anya felnevetett.
- Jajj, Xander ne butáskodj, a fejednek semmi hasznát nem venném, viszont a gipszes lábadnak annál inkább! - közben megpaskolja a fiú fejét.
Xander erre nem mond semmit, csak bután mosolyog, majd újra beletemeti magát a könyvbe. Észre sem veszi, hogy közben Anya újra telepakolja a lábát.
Mielőtt a nap lemenne betoppan Buffy és Faith is. Mindenki fáradtan törölgeti a szemét. Giles már az 5. bögre teájánál tart, de mikor meglátja a lányokat felkapja a fejét.
- Találtatok vmit?
Faith Buffy-ra néz, aki fintorog.
- Nem, semmit se. Megnéztük újra azt a kriptát, de semmi.
- Eltűntek. -fejezte be Faith.
Giles fel sóhajtott, majd fel is állt.
- Hát, egyenlőre mi se jártunk sike… - nem tudta befejezni, mert Willow felkiáltott:
- Hé! Gyertek ide! A’szem.. a’szem találtam vmit!
Mindenki odasiet a laptophoz. Az oldal egyik felét egy rajzolt kép tölti be, nem túl pontos, de rá lehet ismerni. Will hangosan olvasni kezdte a szöveget. Mindenki feszülten figyelt.
1378.
Máglyára ítélték mikor kiderült tárgyakat tudott mozgatni az elméjével. Bujdosás közben kapta el egy akkor már igen erős vámpír. Eredeti nevét nem tudni. Megváltoztatta miután vámpír lett Aiana -ra. A férfi látott benne fantáziát, ezért vámpírrá tette. A lány, még egy vámpírhoz képest is kegyetlen és merész lett. Visszament a falujába a teremtőjével, és szinte mindenkit megöltek. Hosszú évszázadokon át, vadásztak együtt, de a 18. századra megelégelte, hogy parancsolgatnak neki, ezért megölte a mesterét. Később az ereje is megnőtt. Három vadásszal végzett már, az egyikkel úgy, hogy addig üldözte, hogy az beleőrült és végzett magával. Csatlakozott hozzá egy sámán, aki mindvégig segíti. Válogatott módszerekkel öl. Mindegy, hogy az illető ember vagy démon, a kéj és a gyönyör hajtja. Ismertető jele, hogy gyakran egy szende szűzlány képében jelenik meg. A 20. század végére eltűnt. Egyesek szerint megölte egy vámpírvadász, de sokan vallják, hogy csak a megfelelő pillanatra vár.
Giles mélyet sóhajt.
-Hát ez…. - kezdte.
- .. szívás! - Buffy
|