Őt az éjszaka szülte

szenvedett sok éve már,

Így telt el élete

s a haláltól megváltást várt.

A világot, ha megmenti

Nem gondol senki rosszra,

Unta már, nem akart élni

Minden éjjel csak egy hajtotta.

Egy gondolat, mi feldereng

"Végezd el a feladatot"

Ezen mindig elmereng

s így várta az új napot.

De eljött a nap, a megváltás

így majd mindenki hősnek tartja,

S nem tudja majd senki más

hogy ő csak a halált akarta.

De aztán visszacibálták

akiket úgy hívott, barátai

Ezt ők így helyesnek tartották

de szertefoszlottak álmai.

Hogy valaha is boldog legyen

nem történik meg újra,

Nem csücsül glória a fejen,

rá kellet lépnie megint az útra.

Arra, amit ő nem kért

de vissza nem adhat soha,

És sose érti, miért

pedig ez az ő sorsa.

Addig pedig vannak többen

kik őt szeretik, leginkább

egy vámpír, fekete köntösben

ki vele járja az éjszakát.

De egyszer ő is meghal,

-erre jött rá- mint mindenki,

Talán reményt ad a hajnal

és a sírján ennyi áll majd: Buffy.