A tükör előtt álltam és éppen a testemet néztem. Szépnek gondoltam magam, bár az államtól egészig, a szememig húzódó seb nem igazán tetszet. Egy harc miatt szereztem. Aztán az éppen aktuális lakhelyemen néztem szét. Tetszet, bár mikor ide jöttem egy romhalmaz volt. Most egy bárban (amit a legjobb barátnőm vezet) laktam. Csöndes hely. Semmi zűr. Ez is tetszet. Aztán visszatértem a tükörhöz. Hosszú fekete haj (ami barna volt), kék és zöld szem. Alig értem ide már jött hozzám valaki. Egy vámpír srác volt.

-Az itteni főnők keres!

-Minek?

-Munkát akar adni!- aztán elment. Hát igen a munkám. Akit kérnek, megölöm. Pénzért. Majdnem olyan, mint a bérgyilkos. Csak veszélyesebb munka. Kimentem Anitához és megkérdeztem:

-Hol van a főnők szobája?

-Ő nem szobában lakik.

-Hanem?

-Az egész felső emelet az övé.

-Elmentem.

-Jó.- válaszolta. Felmentem az első szobába. Pont ott volt. A szobába enyhe vér és pipa szag keveredet. Undorito volt az egész hely. Hullák mindenütt. Magához hívott:

-Gyere ide! Hogy hívnak?

-Cat.

-Az igazi nevedet kérdeztem!

-Kida Limberg.

-Jó. Lenne egy munkám számodra! Egy srác, aki Sárid.

-Hol lakik?

-New Yorkban.

-De hát most jöttem!

-Elfogadod? Igen vagy nem?

-Mennyit fizet?

-1000000$

-Elfogadom, de megmondom. Nem lesz könnyű.

-Nem baj. Csak halott legyen.

-Jó.

-Még ma indulj el.

-Neve?

-John.

-OK. Indulok.- azzal kimentem a teremből. Anitának nem szóltam úgyis megtudja. Gyorsan összepakoltam. Nem tudtam, hogy vissza fogok-e térni. És azt se hogy hamarosan egy ismerösel találkozom.